A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)
venni és a járás, vagy megye összes NB-val közölni kell azt, hogy egyetlen község közigazgatásába se lehessen bevenni." 211 A NB-ok tehát fontos feladatot kaptak a B-listázásoik lebonyolításában. Súlyos próbatételt jelentett ez a nagy feladat a NB-oknak. E fontos népi szervek 1945 második felében meggyengültek. A közigazgatási funkció elvételével, hatáskörük szűkítésével megindult hanyatlásuk. A kommunista párt sem támaszkodott rájuk kellőképpen, mivel a pártvezetés a döntést többnyire az országos szervekben, a központi pártharcokban akarta kivívni. A reakció felismerte azt, hogy arra ugyan nincs ereje, hogy a NB-ok felszámolását elérje, de arra képes volt,, hogy a maga képviselőit beültesse ezekbe a bizottságokba. A községek demokratikus erői, a haladó pártok sok helyen — látva a NB-ok elsekélyesítéí-ére irányuló törekvéseket — legjobb képviselőiket kivonták a NB-okból. A reakció támadására az 1945-ös novemberi választások után a NB-ok tevékenysége fellendült, tevékenyen kivették részüket a reakció elleni harcból, de a haladó erők szempontjából ekkor már gyengébb erőt képviseltek, mint 1945 első felében. Mindez rányomta a bélyegét a közigazgatás megtisztítása érdekében folytatott harcukra. Maguk a NB-ok a B-listázások során súlyos politikai harcok színtereivé váltak és a belső erőviszonyok határozták meg intézkedéseiket. Egyes NB-ok a legnagyobb lelkiismeretességgel vizsgálták át a közalkalmazottak közéleti és politikai magatartását, figyelembe vették az összes egyéb körülményeket és állásfoglalásukat mindezek alapján hozták meg. A Veszprém megyei NB pl. egy alkalommal 15, más esetben 27, harmadik alkalommal 66 vármegyei és városi közigazgatási tisztviselőt függesztett fel azonnali hatállyal állásából. 212 A nyirádi NB népellenes, fasiszta beállítottságú tisztviselőket helyezett B-listára, a bakonytamási NB az iparosok névjegyzékéből 4, a kereskedők névjegyzékéből 2 főt törölt aktív nyilas tevékenység miatt (nyilas pártvezető helyettest, községi katonai parancsnokot, nyilas propaganda-újság terjesztőt, fegyveres pártszolgálatost stb.). A balatonalmádi NB 16 fő közül 3 tisztviselőt helyezett titkos szavazással B-listára. A noszlopi NB a körjegyzőt — a felekkel való durva viselkedése (pl. terhes nőt kilökött az irodából) miatt, továbbá, mert hadirokkantakat lövészárok ásásra rendelt ki 1945 januárjában, rémhíreket terjesztett a felszabadulás után — nyugdíjazta. Balatonfüreden a kommunisták és a NB ellérr' politikai rágalmazás miatt javasolták az alispánnak, hogy a főjegyző megbízatását vonja vissza. A kövesíkáli körjegyzőt a NB valamennyi tagja alkalmatlannak minősítette, mert a körjegyzőség ügyeit nem demokratikus szellemben intézte. A lajoskomáromi NB a jobboldali kisgazdák reklamációját utasította el a közigazgatás megtisztítására hozott intézkedésekkel kapcsolatban. 2 ' 3 A községi NB-ok többsége azonban nem állt hivatása magaslatán. Ezt állapította meg a megyei NB 1946 május 4-i ülése. 214 Sok NB az összes községi alkalmazottat állásában megtartandónak javasolta, pl. a mezőszentgyörgyi, a literi, a királyszentistváni, a dégi, a pápateszéri. 215 Hogy némely esetben menynyire éles belső harcot tükrözött a NB-okban a Blistázás, mutatja ezt Nemesszalók, Vinár és Marcalgergelyi községek NB-ainak közös ülése, ahol a községi jegyzőt 18 szavazattal 17 ellenében megtartották állásában. Több esetben a reakciós erők befolyása érvényesült a B-listázások során. Nem rikán hozlak olyan határozatokat, hogy akiket el kellett volna távolítani, meghagyták, akiket pedig politikai magatartásuk, megbízhatóságuk, becsületes munkájuk, lelkiismeretességük a további munkára jogosított, elbocsátották. Ilyen eseteik történtek pl. Balatonfüreden, Lajoskomáromban, Bakonytamásin, Enyingen. Bakonytamásin pl. két kommunista tisztviselőt bocsátottak el, akik kiválóan megálltak helyüket, bajoskomáromban olyan községi irodatisztet helyeztek B-listára, akinek „ ... szóba sem kellett volna jönnie a B-listázás során, mert ellene a B-listára helyezésre nézve semmi ok sincs." Ugyanitt, amikor 1946 április 15-n a B-listázó gyűlés alkalmával a községi főjegyzőt a többség nyugdíjazásra javasolta, akkor a NB kisgazdapárti tagjai zsaroláshoz folyamodtak és kijelentették: „ ... ha a főjegyzőt B-listázzák, akkor el kell bocsátani az összes községi tisztviselőt." Valóiában a többi tisztviselő B-listázására komoly ok nem volt. Ajkán a pártiközi értekezlet B-listára helyező javaslata ellenére a NB a főjegyzőt megerősítette állásában, A kommunista párt közbelépégének eredményeképpen a legkirívóbb esetekben megváltoztatták a döntéseket. 216 összegezve a B-listázások tapasztalatát, megállapíthatjuk, hogy sok reakciós tisztviselőt sikerült a közigazgatásból eltávolítani. Ebből a munkából a NB-ok tevékenyen kivették részüket. Az igazoló bizottságok munkájához képest sokkal eredményese'bb volt a B-lista revízió. A reakció érzékeny vereségeket szenvedett ebben a harcban. A B-listázás azonban nem hozott teljes győzelmet. A MKP 227
