A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

ч vei bízott meg ideiglenes jelleggel.

129 A veszprémi NB az egyik kórházi orvost állásában megerősítette. A révfülöpi NB az orvos lakhatatlanná vált lakása és orvosi rendelője helyett lakást utalt ki.

130 Keszthely városa 1945 júliusában teljesen fizetésképtelenné vált. Pénz hiányában nem tudták a legsürgősebb munkákat időben elvégezni, a tisztviselőket és pedagógusokat fizetni. Ezért elhatározta a NB, hogy „szükségpénzt bocsát forgalomba' s ezzel tulajdonképpen a lakosság kölcsönt ad a városnak."

131 A szükségpénz kibocsátására nem került sor. A minisztérium ugyanis nem engedélyezte a kibocsátást, ha-nem helyette egy millió pengő gyorssegély kiutalását helyezte kilátásba. Egyedi eset, de arra is volt példa, hogy a NB hatáskörét hetilap kiadására is kiterjesztette.

132 A fentiekből is látszik, hogy a NB-ok széleskörű közigazgatási tevékenységet folytattak, sokszor a közigazgatási, bírói stb. szervek kiépülése után is. Ezirányú ténykedésükről nem szívesen mondtak le, ragaszkodtak hozzá. Ez aztán gyakran vitákra és összetűzésekre vezetett a közigazgatási szervek és a NB-ok között. A főispán 1945 május 28-án részletes levélben szólította fel a járási székhelyek NB-ait rendeletekre hivatkozva, hogy a továbbiakban tisztviselők és egyéb alkalmazottak kinevezésétől, felmentésétől, elbocsátásától tartózkodjanak: „Felkérem a tisztelt NB-ot, hogy a jövőben a közalkalmazásnak minősülő állásoknak akár csak ideiglenes jellegű betöltésétől is eltekinteni szíveskedjék. Közlöm a T. NB-al, hogy az Ideigl. NK-nak a főispáni karral közölt és már a 14/1945. M. E. sz. kormányrendeletében is alapvonalaiban lefektetett álláspontja szerint a NB nem közigazgatási szerv és így a közigazgatásba nem illeszthető be. Ehhez képest a NB-ok hatósági jogkört nem gyakorolnak, közalkalmazottak kinevezésére, felfüggesztésére, felnxentésére, elbocsátására joguk nincs. Közigazgatási engedélyt (lapengedély, moziengedély, iparengedély, rádióvevokészülékek tartására szóló engedély stb.) ki nem adhatnak, vagy el nem vonhatnak. A NB ama tagjai, akik a jelen rendeletben meghatározott tevékenységi kört akármilyen irányban túllépik, különösképpen a kormány, vagy az önkormányzati hatóság hatáskörébe tartozó kérdésben határozatot hoznak, — továbbá a fennálló törvények és rendeletek végrehajtását akadályozzák, a fennálló törvények szerint következményekkel fellelnek. (Btk. 172. §. 1921 .III. t. c.) A kormány az ilyen cselekményt elkövető, vagy hatáikaiéi túllépő NB-i tag visszahívására és új bizottsági tag kiküldésére hívhatja fel a visszahívandó tagot beküldő politikai pártot. E felhívás kibocsátásával a kifogásolt NB-i tag bizottsági tagsága azonnal megszűnik."

133 A főispán a NB-ok hatáskörét érintő kérdésekbe is megpróbált beavatkozni. Egy alkalommal, a várpalotai NB-nak küldött levélben, mivel az a községi képviselőtestület megalakításának előkészítésén dolgozott, megtorló intézkedéseket is kilátásba helyezett. „Tudomásomra jutott, hogy a NB a községi képviselőtestület megalakítása ügyében előkészítő munkálatokat tett folyamatba. Felhívom és utasítom, hogy mindaddig, míg a községi képviselőtestűiéit megalakítására vonatkozólag hatóságom részéről rendelkezést nem kap, sem az előkészítő munkálatokat, sem a megalakulást folyamatba nem teheti. Amennyiben mégis rendelkezésem ellen vét, a képviselőtestületet megalakítja, úgy a megalakulást teljesítők ellen a megtorló eljárást azonnal megindítom és a megalakított képviselőtestületét, minit törvénytelent, azonnali hatállyal feloszlatni fogom."

134 A főispán törvénytelen hatalmaskodása azonban nem járt sikerrel: meghátrál és engedélyezi a képviselőtestület megalakulását. Községi szinten a jegyzők próbálták fokozatosan szűkíteni a NB-ok közigazgatási hatáskörét. A takácsi jegyző pl. minden alkalommal figyelmeztette a NB-ot, hogy nem az ő reszortja a lakáskiutalás, a beszolgáltatás ügyeinek intézése, vagy az erkölcsi bizonyítvány kiállítása. A hatásköri vitákra vezethető vissza az is, hogy Pápa városában már korábban a NB által megbízott városi műszaki hivatali vezető, a közmunkaügyi, mezőgazdasági hivatalvezető, a közegészségügyi hivatal helyettes vezetője, a közellátási ügyosztály, a lakáshivatal helyettes vezetője kinevezését a főispánhoz kellett felterjeszteni jóváhagyásra.

135 Tapolcán a NB és a községi rendőrkapitány került szembe egymással. A NB felelősségre vonta a rendőrkapitányt, mert határozatát nem teljesítette. A bizottság utasította, hogy 48 órán belül a határozatnak tegyen eleget. A rendőrkapitány ígéretet tett, hogy a határozatot teljesíti.

136 Határozottan megvédi álláspontját a NB Keszthelyen. A főispánhoz a NB javaslatára a fuvarosok szakszervezete küldöttséget menesztett takarmány biztosítása céljából, A főispán távollétében az őt helyettesítő titkár azt a ki jelentést tette a küldöttségnek, hogy a NB-nak ebbe az ügybe semmi beleszólása nincs, mert van illetékes hatóság, amely ezt elintézi. A NB véleményét a Keszthelyi Üjság 1945 november 11-1 számában ironikusan fejezi ki: „A 219