A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

r

~rasztokat a városban évek óta felgyülemlett szemét elhordására osztották be közmunkára. A NB ennek megszüntetése érdekében egy háromtagú bizottságot küldött Ы. A MKP javaslatára került sorra hazánkban a nagybirtokrendszer felszámolása, a parasztság századok óta jogos jussának kielégítésére. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front elfogadta, programjává tette a kommunista párt által javasolt „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját." Ebben a javaslatban síkraszáll a széleskörű földreform megvalósításáért. A kommunista párt sürgeti a továbbiakban a földreform megvalósítását és egyben kezdeményezi a földigénylő bizottságok megalapítását: „A földreform ügye sürgős azért is, mert szervesen összefügg a tavaszi mezőgazdasági munkák kérdésével. A mezőgazdasági munkások, napszámosok, törpebirtokosok akkor fogják készséggel megmunkálni az elhagyott nagybirtokokat, ha tudják, hogy nemcsak az aratás lesz az övék, hanem a föld is. Életérdeke az országnak, hogy a magyar földművelő nép földéhségét felhasználják a tavaszi munkák előbbre vitelére. Ehhez két dolog kell: Mindenekelőtt meg kell alakítani azonnal, minden késedelem nélkül a földigénylők bizottságait. Üjra a nép teremtő erejére, kezdeményezésére kell apellálni: a földigénylők bizottságainak megalakításával nem kell várni se felső utasításra, se hatósági jóváhagyásra."

9

'

1 Természetesen a NB-ok segítségére is szükség volt a földreform végrehajtásában, A megye birtokviszonyainak helyzetéről már e dolgozat elején részletesen beszámoltunk. Nagyon szívós, többéves harcra volt szükség ahhoz, hogy Veszprém megyében 240 000 hold föld kiosztására sor kerüljön és. ennek 53,2 százalékát (127 700 holdat) gazdasági cselédek, • mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok kapják. A földreform rendelet kijátszása céljából a katolikus egyház vezetői .próbálkoztak különböző mesterkedésekkel. Mindszenty, —• aki akkor veszprémi püspök volt — 1945 április 24-én egyidejűleg hat földosztó bizottságtól (sümegi, sümegcsehi, Ъаzsi, tapolcai, farkasgyepüi és városlődi) igényelte magának a 300—300 hold földterületet, arra számítva, hogy így majd hat helyen jut földhöz.

95 A zirci apátság sem akart elmaradni „leleményességében" a püspöktől. Jószágkormányzói, plébániai és állatorvosi juttatások címén akart megtartani a rendelet által engedélyezettnél nagyobb földterületet.

90 A NB-ok hozták létre a földosztó bizottságokat. A veszprémi NB a Megyei Földbirtokrendező Tanácsba két nemzeti bizottsági tagot küldött ki. A NB „elvben elhatározza a pártoknak a földosztásban való együttes működését és egyben utasítja a pártokat, hogy az eredményes közös munkára egymás között terjesszék a kapcsolatot." Így azután 1945 április 19-én Veszprémben ünnepélyes keretek között megkezdődött a földosztás. A földosztás azonban már a kezdeti időszakban sem ment simán. A NB foglalkozott ezzel a kérdéssel, mert a reakciós főispán a földosztással ellentétes utasításokat adott ki. A megyei NB el is ítéli ezért Rainprecht főispánt, mivel „utasította a zirci járási főjegyzőt, hogy a termés ebben az évben azé, aki elvetette, vagyis a volt birtokosoké. Ez ilyen formán nem felel meg a valóságnak a vonatkozó rendeletek szerint, Azonban rendkívül alkalmas arra, hogy az elnyomott, .kiuzsorázott és a reakciós uralom alól még fel nem szabadult, földhöz juttatott szegény magyar népben bizonytalanságot keltsen a föld tulajdonjogát illetően."

97 Ez a bizonytalanság is közrejátszott abban, hogy 1945 május végén is voltak ugaron hagyott földek, A megyei NB ezért a termelési előadót utasította, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a földek megmunkálására.

98 A főispán és más reakciós elemek mesterkedései oda vezettek, hogy a földhivatal vezetője a főispánnal való előzetes megbeszélései után „ ... a tanács működését egyszerűen felfüggesztette, illetve kimondta, hogy tanács pedig Veszprém vármegyében nincs. Azzal indokolta ezt a ténykedését, hogy a tanács tisztviselő tagjait a minisztérium nem nevezte ki hivatalosan. A faluról bejövő küldöttségeket hazaküldték azzal, hogy döntést nem hozhatnak, senki sem intézkedhet, mert Veszprémiben Földbirtokrendező Tanács nincs."

99 Elképzelhető ezek után, milyen hatással volt ez a szabotázs a földosztás vitás kérdéseiben eligazodni nem tudó parasztokra. Heteken keresztül csak nőtt az aktahalmaz, semmilyen intézkedésre nem került sor. Nem csodálkozhatunk ezek után, hogy 1945 július 12-én Homokbödögén a régi jegyző mesterkedése következtében még egy barázda földet sem osztottak ki.

100 A NB-ok egyes helyeken a helybeli kommunista és szociáldemokrata pártszervezetek beadványára egyes földigénylő bizottságok munkáját felülvizsgálják, a visszaéléseket megszüntetik. Szigligeten pl. a földosztó bizottság saját tagjai részére a jobb minőségű földeket választotta ki.

101 A NB-ok jártak el a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnál a községi 215