A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)
A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945 április— 1949 január) I. A Vörös Hadsereg felszabadító hadműveletei során 1945 április 4-re hazámk egész területéről kiűzte a német fasiszta csapatokat. Egyúttal megsemmisítette a német fasizmussal szövetkezett magyar kizsákmányoló osztályok fegyveres erőit is. A felszabadult magyar nép saját kezébe vehette sorsának irányítását, a munkásosztály forradalmi pártja vezetésével a népi demokratikus forradalom kibon.takoztatásának útjára lépett, A MKP figyelembe véve hazánk osztályerőviszonyait, a népünk előtt álló legfontosabb feladatokat, az ország demokratikus átalakítását tűzte napirendre, és ezzel maga köré tudta tömöríteni az ország antifasiszta, demokratikus és hazafias erőit. Programjavaslatában kijelölte hazánk demokratikus újjászületésének és felemelkedésének útját: „Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesztőkkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős, demokratikus! Magyarország felépítésére, ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz!" 2 A kommunista páit javaslatát a Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944 december 3-án programjául elfogadta. A nemzeti bizottságok ennek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak voltak a helyi szervei. A kommunista pártok, így a MKP tevékenységében sem újfceletű a népfrontpolitika. Tudományos alapját a Kommunista Internacionálé 1935-ben Moszkvában megtarott VII. kongresszusa dolgozta ki. Az illegális MKP e határozat szellemében kezdeményezte az antifasiszta, háborúellenes összefogást. A népfront első szervezett formája a széles társadalmi bázison 1942 tavaszón létrehozott Történelmi Emlékbizottság volt. Ezt követte a német megszállás idején létrehozott Magyar Front, a magyar antifasiszták politikai, harci szövetsége. Az antifasiszta, nemzeti erők igazi összefogása azonban csak 1944 végén, az ország egy részének felszabadulása után, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és annak helyi szervei, a nemzeti bizottságok keretében tudott kifejlődni. A kommunista párt volt a kezdeményezője még az illegalitás időszakában ennek a nemzeti egységfrontnak. A párt Külföldi Bizottsága 1944 szeptemberében és októberében a szocializmusba való átmenet kérdéseiről tanácskozott. Az a vélemény alakult ki, hog^ a tömegmozgalmak fejlődésében, a fasizmus maradványai elleni harciban és a demokratikus célok valóra váltásában a nemzeti bizottságokra nagy feladat vár. 3 A nemzeti bizottságok szükségességét és feladatainak részletesebb kifejezését 1944 november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfordulóján a szegedi ünnepi nagygyűlésen a MKP képviselője adta meg: „Szükség van olyan bizottságokra, amelyben helyet foglalnak az összes haladó pártok és szervezetek képviselői. Szükség van nemzeti bizottságokra itt és az ország azon részén, mely ma még a német fasizmus csizmája alá van tiporva... A felszabadított területeken a nemzeti bizottságok feladata, hogy mindenütt mozgósítsák a népet a nehézségek leküzdésére, a termelőmunkára, a Vörös Hadsereg támogatására, mely szétzúzza a hazáinkat elnyomó német fasiszta imperializmust. " /j A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjává lett „Magyarország demokratikus újjáépítésének és. felemelkedésének programja", amely még 1944 november 30-án jelent meg a MKP javaslataként a debreceni Néplapban, szintén felhívást tartalmaz a nemzeti bizottságok megalakítására és egyben meghatározza a nemzeti bizottságok helyét a felszabadult Magyarország közéletében. 5 Az egyes városok és kö2ségek*felszabadítását követően sorra alakultak meg a nemzeti bizottságok. A nemzeti bizottságok által szervezett népgyűléseken választották meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőit. A nemzeti bizottságok voltak egyidejűleg a demokratikus koalíciós pártok helyi összefogása és az osztálysiZövetség kifejezői is. A kommu205 I
