A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Czeglédy József–Sági Károly: Adatok a Tanácsköztársaság keszthelyi történetéhez

Balatoni Múzeum Adattára: 58. 1. 111. Csaba I., i. h., 27. KH. 1918. november 3. szám. KH. 1918. november 10. szám. Balatoni Múzeum Adattára: 1958. évi gyűjtés. Ennek szövege a következő:' ,, úrnak. Katonáink hazatérnek a frontról, ahol az ön életét és vagyonát is védelmezték. A hazatértek és családjaik most éheznek és fáznak. Félsegítésükre már hetek óta adakoznak a megértő lelkek, de ezek sorában önt nem találjuk. Nem hisszük, hogy ezen szent kötelesség elől ki akarna térni, azért felkérjük, hogy azon arányban, mint polgártársai, — adakozzék. Ez az arány számításunk szerint Korona. Szükség van továbbá népőrség fenntartására. Erre a célra az ön hozzájárulását K-ban állapítottuk meg. Adományokat naponkint a délelőtti órákban a városház tanácstermében szívesen fogad A nemzeti tanács." KH. 1918. november 10. szám. Szendefl Árpád és dr. Szollár László szíve« szóbeli közlése 1959*4>en, Balatoni Múzeum Adattára: 57. 1900. 18. KH. 1#18. november 17. szám. Fodor Imre 1888. augusztus 24-én született Keszthelyen, meghalt Kaposváron 1943 május 7-én. Édesapja Lénárd akkori közjegyző írnoka volt, akinek 7 gyermeket kellett eltartania csekély keresetéből. Ilyen körülmények között nem volt módjában, hogy Imre fiát taníttassa, aki a győri Vagongyár vasmunkása lett. Pámer földbirtokos, jogász család sarja, aki iskoláit abbahagyva műszerész lett. Kitűnő szellemi képességét bizonyltja, hogy a Keszthelyi Hírlap 1903-tól több találmányáról ad számot, ö volt az, aki Keszthelyen meghonosította, az autót és maga szerkesztette járművel ejtette bámulatba a városka lakóit. A kommunizmus bukása- uán az elszenvedett bántalmazások: következtében idegsokkot kapott, amiből nem is tudott kigyógyulni. A bukás utáni időkben Budapesten, a Kristóf utcában nyitott műszerészműheiyt, A kommunista tanokat Szalay Dezső honosította meg nálunk, aki mint vörös katona végigharcolta a Nsgy Októberi Szocialista Forradalmat. Szalay a szociáldemokrata párton belül baloldali csoportot alakított ki. Ehhez a szárnyhoz csatlakozott aztán Szendefi Árpad is. A csoport később megerősödött az 1919 augusztusában meggyilkolt Bondor Jánossal, aki Szalay hívására jött Budapestről Keszthelyre. Roboz Sándor volt я következő csatlakozó, aki ai 20. vörös tüzérezred politikai megbízottja volt később. Ehhez a szárnyhoz tartozott: Vágó elvtárs is, aki ugyancsak politikai megbízott volt később. Szendefi Árpád szóbeli közlése 1959-ben. KH. 1918. november 17. szám. Balatoni Múzeum Adattára: 58. 1. 88. Balatoni Múzeum Adattára. 1958. évi gyűjtés. A Köztársasági Pártot 1911-ben alapították, Tisza 1913-ban betiltotta. A forradalom után megkísérelt újjászervezése számottevő eredménnyel nem járt. Dr. Eger Zsigmond tulajdonában. — Az emlékbélyegzők használatáról a Budapesti Hírlap 1918. november 15. szám. Balatoni Múzeum Adattára: 57. 1899. 82. Néhai Somogyi Lajos szóbeli közlése 1959-ben. Balatoni Múzeu mAdattára:: 58. 1. 85. Balatoni Múzeum Adattára: 58. 1. 87. — E röpiratok a polgári demokratikus burzsoá rend konszolidációs törekvéseit, a forradalmi hullám leszerelésének szándékait tükrözik. A keszthelyi nemzetőrségnek, a 8. huszár pótszázadnak és a 41. tüzérezrednek is volt katonatanácsa. KH. 1918. december 1. szám. U. o. KH. 1918. december 8. szám. U. o. KH. 1918. december 22. szám. KH. 1919. január 12. szám. KH. 1919. február 2. szám. Szendefi Árpád szóbeli közlése 1959-ben. Szendefi Árpád 1959-ben tett szóbeli közlése szerint keszthelyi szabó iparos volt. KH. 1919. február 9. szám. Néhai Somogyi Lajos szóbeli közlése 1959-ben. KH. 1919. február 23. szám. KH. 1919. március 20. szám. U. o. és Testvériség 1919. március 26. szám. KH. 1919. március 2. szám. Somogyi Lajos szóbeli közlése. Keszthelyi Hírlap, 1919. március 20. szám. — Egyelőre nem világos, miért csak akkor került erre sor, amikor már 1918. november 5-én kiadták a Munkástanácsok szervezeti szabályzatát. Feltehetőleg a keszthelyi munkásság eddig képviselve látta érdekeit a Nemzeti Tanácsban, majd a reakció dunántúli előretörése láttán érezte önálló tanácsa megalaikitásának szükségességét. Somogyi Lajos szóbeli közlése. KH. 1919. március 20. szám. Somogyi Lajos szóbeli közlése. KH. 1919. március 20. szám. Testvériség 1919. március 26. szám. Ma: Járási Tanács épülete. Nevét hol „Pál", hogy „Paál" formában közli az újság. Testvériség, 1919. április 6. szám. ,,Fodor Imre elvtárs szépen átgondolt beszédében foglalkozik a mai politikai helyzettel és megvilágítja, hogy miért volt kénytelen a szociáldemokrata párt a komrrtunista párttal egyesülni. A két politikai irányú párt egy és ugyanaz, csak a keresztülvitel módjában volt eltérés köztük.. Mi szociáldemokraták a békés kiegyenlítődés a szociális eszmék fokozatos elterjedése útján óhajtottunk célhoz jutni, míg amazok már most elérkezettnek vélik az időt céljuk elérésére és eszközeikben nem válogatósak; ők erőszakkal, ha kell tűzzel-vassal dolgoznak. A régi társadalmi rend romjain akarják felépíteni az új társadalmi rendet, mely egy jobb jövő csíráját hordja méhében. A háborút elvesztettük. Az entente országunkat szét akarja darabolni. Mi bíztunk ellenségeink és Wilson jgazságérzetében, azért nem akartunk fegyveresen fellépni a megszálló csapatok ellen. De az entente legutóbb kijelentette, hogy az új demarkációs vonalat végleges határnak tekinti és ezenkívül még egy 150 km széles semleges zónát akar felállítani, melyen belül kelleti volna csapatainkat visszavonni. Szóval: meg akart fosztani bennünket területünk zömétől, az ország déli es délkeleti részét pedig Romániának és Szerbiának акал a juttatni, hogy segítsenek a a orosz kom munis188