A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Czeglédy József–Sági Károly: Adatok a Tanácsköztársaság keszthelyi történetéhez

jelenti már a húsjegyek bevezetését. Ezzel nemcsak a húsellátás zavartalan biztosítását akarták elérni, hanem az uzsoraáron árusító mészárosokat is le akarták törni. A Testvériség 1919 május 1-i száma több, a közellátással foglalkozó cikket közöl már. A következőkről értesülünk: „A keszthelyi Direktórium ezúton fordul a közönséghez és értesíti arról, hogy megbízottai útján tőle telhetőleg iparkodik a közönség, de elsősorban a proletár lakosság mindennemű szükségletéről gondoskodni. Megbízottai állandóan úton vannak és eddig is elég szép eredménnyel járt fáradozásuk, amennyiben sikerült nagyobb mennyiségű ruhaneműt beszerezni." Majd tovább: „A szocialista párt vezetősége áthatva a nemes gondolattól, hogy a mai megnehezedett élelmezési viszonyok között a városi lakosságnak, de főképpen a betegeknek, csecsemőknek és a szoptató anyáknak egészséges, tiszta, hamisítatlan tejjel való ellátása életbevágóan fontos közérdek, a kezébe vette a tejellátás megszervezését, ami sikerült is. Pámer István Mór elvtárs sem időt, sem fáradtságot nem kímélve a hercegi uradalom bevonásával megszervezte úgyszólván egész Keszthely környékét szövetkezeti alapon. Ennek eredményeképpen ma már naponkint 900—1000 liter tej kerül kiosztásra ..." Ezt a hírt követte az újságban: „A húsjegyek életbeléptetésével egyidejűleg a hústalan napokra vonatkozó rendelkezés május 5-vel hatályát veszti. További intézkedésig tehát az eddigi hústalan napokon kedden és pénteken is lehet húst vásárolni és nyilvános étkező helyeken kiszolgálni." Az újság másik cikke arról számol be, hogy a gyufaellátás biztosítva van, a közönség 16 fillérért vásárolhatja a gyufa dobozát. Ebben az újságban olvashatunk a sójegyek bevezetéséről. 1919 május 14-én reggel vörös zászló lengett már a Hungária erkélyén, mivel a 20. vörös tüzérezred búcsúestre készülődött. Lékay János elvtárs búcsúztatta a hadba induló katonákat: „ö mindig pacifista volt, a béke híve, a háború ellensége. És most mégis ő mondja a tüzéreknek: Menjetek! Menjetek ki a frontra védjétek meg a proletár diktatúrát ellenségei, a román bojárok és a magyar ellenforradalmárok fehér gárdája ellen." A beszéd után műsoros est következett, majd tánc reggel 8-ig.

12

'

1 1919 május 18-án, vasárnap a 20. vörös tüzérezred labdarúgó csapata játszott a gimnázium csapatával az új parkban. 1919 május 17-én és 18-án este a 20 vörö tüzérezred műkedvelő gárdája a „Vörös sapka" című népszínművet mutatta be.

124 178 1919 május 15-én a 20. vörös tüzérezred Barna Elek és Búzás Sándor parancsnoksága alatt elvonult a harctérre. A lakoság virágokkal díszítette fel az ágyúkat és éljenezve kísérte az ütegeket a Georgicon utcáR végig, ki az országútra. Az ellenség egyre fokozódó nyomása arra kényszerítette a Tanácsköztársaságot, hogy a toborzást beszüntetve elrendelje a mozgósítást. A Balatoni Múzeum Adattára egy ezzel kapcsolatos falragaszt őriz: „BEHIVÁSI PARANCS! Elrendeljük, hogy mindenki, aki a volt közös vagy honvéd tüzéreknél szolgálatot teljesített • 24 ÖRÁN BELÜL tekintet nélkül volt rendfokozatára KESZTHELYEN a 20. vörös tüzérezredbe BEVONULJON. Aki a behívási parancsnak eleget nem tesz, forradalmi törvényszék elé állíttatik. Keszthely, 1919. május hó 20. DIREKTÓRIUM."

125 A rendelet hatására a bevonulók száma lehetővé tette, hogy biztosítani lehetett a fronton harcoló ütegek személyi utánpótlását, de lehetőséget nyújtott arra is, hogy a Direktórium javaslatára egy gyalogos századot és egy 20 főnyi lovas járőrt áHítsanak fel.

120 Ezt az intézkedést a községekben tapasztalható nyugtalanság tette szükségessé, amely áprilisiban és májusban a Dunántúl több községében fegyveres ellenforradalmi felkelést eredményezett.

127 Ezzel kapcsolatban olvassuk a Testvériség 1919 május 18-i számában a következő rendeletet: „A keszthelyi járás Direktóriumától. A KÖZÖNSÉGHEZ! A következőket rendeljük el: 1. Az utcán minden csoportosítást megtiltunk. 2. Éjjeli 11 óra után az utcán senki sem tartózkodihatik. 3. Bizonyítható szükségesség esetén a 2. pont rendelkezése alól felmentés adható. E tilalom alól felmentetnek a közüzemek, hatóságok, egészségügyi intézetek, hírlapok, nyomdák, gyógyszertárak, szervezett munkásai és alkalmazottai és az orvosok. 4. A tánciskolákat ezennel feloszlatjuk.