A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Éri István: Modern Dunántúl, egy elfelejtett veszprémi folyóirat

jai Önzetlen lelkesedéstől áthatva, nem ismernek munkát és fáradtságot, csak egy célt, a telt házat... Ez is" egyik jellemző tünete a magyarországi kultúrviszonyoknak. "

v

* A lap, programjához híven s nyilván a közérdeklődésre is számítva, igen alaposan, minden számában többízben is foglalkozott a közigazgatás kérdéseivel. Nemcsak az egyes képviselőtestületi gyűléseket ismertette és kommentálta, a városi polgárság állásfoglalásában észlelhető szűklátókörűséget bírálva. Különösen a lap keszthelyi tudósítja, Balázs József tette éles kritika tárgyává a korhadt vármegyei igazgatási rendszert s kardoskodott a közigazgatás reformálása, a falu jegyzőinek érdekvédelmében/'

5 Ha számunkra kissé meghökkentő is a jegyzői kar „tűrhetetlen" helyzetéről szóló cikkek hangja, figyelemreméltó, — hiszen erről az egyes tisztviselőrétegek szaklapjai részletesen szólnak, — az' alsóbb közigazgatási fórumokon tevékenykedő alkalmazottaik „jogvédelmének"', méginkább. fizetésrendezésének állandó hangoztatása. Balázson kívül, a Modern Dunántúl 6. számában Szigethy Ferenc szólítja fel a dunántúli jegyzőket és segédjegyzőket, hogy támogassák ezt a lapot, mely ha már az országos jegyzői szaklap megjelentetése meg is hiúsult, vállalkozik érdekei képviseletére/'" Balázs igyekszik a szűkebb érdekek védelmének hangoztatásán túl, a köziigazgatás reformálását is előtérbe állítani. Szerinte a fennálló közjogi helyzet felemássága, a vármegyei rendszer minden újítás, korszerűsítés gátja. „Sajnos, hogy a vármegyei rendszernek saját be leletében szükséges gyökeres átalakításnál igen nagy akadályokba ütközünk ... Teljesen érthetetlen, hogy miért kelljen egy főszolgabírónak, vagy egy alispánnak nemesi vérből származnia... Legelőször is tehát ezeket a gyászos és minden etikai alapot nélkülöző tradíciókat kellene megszüntetni, a mire a jelen viszonyok között alig van kilátás." Más alkalommal már foglalkoztunk a Modern Dunántúl azon szerkesztőségi cikkének ismertetésével, mely a veszprémi múzeum elhelyezési gondjával kapcsolatban támadta éles hangon a megye vezetőit, saját érdekeik nyakló nélküli érvényrejuttatása és a közérdek szempontjainak semmibevevése miatt/'

7 Ez a cikk, akár az imént említettek és az alább idézendők, jelzi a szerkesztők célkitűzéseinek határozottságát: a klerikalizrnus mellett a korhadt helyi közigazgatás támadásaik másik fő tárgya. 152 E témakörbe tartoznak Leszner Rudolf soproni orvosnak a közegészségügy helyzetét vizsgáló írásai is/

8 Bár elsősorban a betegápolás, kórházlétesítés és fenntartás állami kezelésbe vételét szorgalmazza, a szociális haladás követelményei értelmében, maró gúnnyal nyilatkozik az akkori közigazgatás vezetőiről: „Emeljük fel alattvalói szemeinket a felsőbb közigazgatási hatóságokra, kik casinókból és clubok- • ból kormányozzák az életet és nézzük kissé az ő működésüket és tevékenységüket. A mi akta, a mi hivatali szám, azt elintézik, hogy a munkakönyvből kivezessék, hogy mily módon, attól fordítsuk el piruló arcunkat; de kezdeményezni, a köz igaz javán munkálkodni, elősegíteni a nép szociális érdekeit, az nem méltó hozzájuk, mert az ő programmjukat kimeríti a családi politika, a nemesi virtusok istápolása és az életnek gyönyört nyújtó tényezői." Ezért, szögezi le, a jelenlegi korhadt, közigazgatás semmi változtatásra nem képes. Másik tanulmányában, az 1908-as halálozási statisztika vizsgálata alapján szögezd le, hogy az egy évben elhalt 240 000 hét éven aluli gyermek, ezen belül a 29,5 ezrelékes csecsemőhalandóság okai között a legjelentősebbek: a nép tudatlansága és szegénysége. „A falusi iskolában — írja — csak a vallástanra helyeznek súlyt... míglen a többi tanulmányra olyan kevés gondot fordítanak, hogy az iskolázás ideje után csakhamar nagyobbára feledésbe megy." Javasolja a falusi bábaasszonyok továbbképzését (szociális gondozónő) s a társadalom együttes fellépését a riasztó halandóság veszedelmének legalább részleges leküzdése érd:kében, míg gyökeres változtatások nem lesznek életbe léptethetők. Ugyanebben az írásban a néphalandóság másik okozójaként az egészségtelen falusi házakat jelöli meg s javasolja, hogy a közigazgatás, az államépítészeti hivatalok tervarjzokkal, építő-akciókkal segítsék az egészséges falusi lakások építését. Ugyanakkor az építési engedélyek megadását is kössék feltételekhez. Ahogyan azt a lap fentebb ismertetett „Közigazgatás" rovatának és a jól szerkesztett „Krónika" című, rövidebb tudósításokat közlő rovatának anyaga mutatja, a Modern Dunántúlnak éppen e téren sikerült legjobban megvalósítani elgondolását, nevezetesen, hogy az egé=z Dunántúl radikális polgárságának szószólója legyen. Munkatársaik közül a soproni Lehrer Adolf új ágíró számos, részleteseri nem ismertethető, kritikus hangvételű tudósítása Sopron problémáit tárgyalja és kommentálja.

4

'

1 Keszthelyről a már említett Balázs József küldi