A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Vörös Károly: Füred és vendégei 1838 egy nyári hetében

rendszerint vasrastély boríttatik a kútra, s csak a csöveken kifolyó vizet foghatni fel edényekbe. — En a nap minden részében s minden rend nélkül ittam, s legkisebb változást sem tapasztaltam. — A víz jó, kellemes ízü, de nem erős, bár némeliyek azt állítják, hogy a fejbe űzi fel a vért s a hast hajtja. Tükörbe nézés, kalapemelés tiltvák. — Reggeli 8 óráiul délig a sétahelyen muzsika zeng, váltva cigány es német banda által. Ugyan ezek játszanak az ebéd felett is a nagy teremben, egy nap cigány más nap német. Dél előtt kisétáltunk Arácsig én, Vörösmarty és Szabó Dávid. A levegő nem épen hűvös volt, de ezen is meleg, mert a napfényt fellegek boríták. Menet közben emlék virágokat szedegetek, s a könyvben lenyomám. Az arácsi temetőben két egeret találtunk egymáshoz szorulva; Szabó D. mind a kettőt ujjai közé kapta fel, s akkor látta, hogy a szegény állatkákat egészen ellepték a bolhák s halálig kínozzák. Ebédelénk. Később az erdőcskébe menénk ki: ott olvasott Vörösmarty fennhangon Shakespear King John (König Johannájából. Átfáztam az árnyékban. Visszajővén a sétahelyen találkozánk Kisfaludy Sándorral, ki az nap érkezett Füredre, s szívesen szólott velünk. —• A színházban „Zampa" adatott; Lendvay lépett föl. — Az ottani társaságnak s azon színházban nem kellene operákat adni, mert sem hely nincs, a hol mozoghassanak, sem diszítményeik, sem muzsikájuk ahhoz való. — Mikor Lendvay játszik vagy énekel, a bemenet 2 húszas. — A darab után vacsoráltunk Vörösmartyval az Eszterházy vfogadóban, de rosszul. Ott volt Kisfaludy S. is, — Hazajövet tisztán ragyogtak a csillagok. Láttam több ízben ^ (csillagot — V. K.) bár a levegő hideg volt. — Délelőtt találkoztam a sétányon Weisz Ágnessel, estve pedig a színházban Barkasyval, ki néhány napra jött csak Füredre. 24d; kedd. — Vörösmarty 7 óra után fürdeni ment a Balatoniba; én felöltözködvén olvasgattam. Azután kimének a sétányra, vizet ittam, reggeliztem, s ismét hozzá fogtam az iváshoz, összeszólalkozánk hogy Tihanyba megyünk: Benyovszky Péter és Barkasy együtt: Vörösmarty s én Salamon kocsiján; Hajnik s Lendvay szinte együtt a Horváthén. — Benyovszky és Barkasy korábban indultak, — mi többen pedig 10 óra tájban. — Az út Füred helységen visz keresztül, melly alig van félórányira (gyalog) a fürdőiül; továbbá Aszófő helység alatt. Itten a korcsma házon e sorokat olvashatni: Térj be hozzám barátom Szomjas vagy a mint látom Jó bort szűrök pénzedre Váljék egészségedre. Aszófő és Tihany közt csak egy futamodásnyi föld esik közben. Ez most kaszáló. Hossza — széle körülbelül egy. Mind jobbrul mind balrul a Balaton. A kaszáló alantabb fekvése világosan mutatja, hogy régen víz alatt feküdt, s Tihany valóságos sziget volt. — Keresztül haladván a kaszálón az út, felfelé kanyarodik, mert a félsziget több hegyből áll; közepe katlan. Azt tartják, hogy valaha tüzet hányt magából. Első, a mi szembe ötlött a félszigeten, egy régi templom omladék jobbrul. Az út szántóföldek között vezet. Akkor arattak s hordák be a szalmás életet. —' Tihany magában nem szép hely: a házak, mind köbül építve, rendetlenül állanak parton völgyön. A sziget keleti részén magos, de nem éppen meredek parton áll a két vöröstornyú templom s ezel összeragasztva az apátság, melly a templommal négyszeget képez. Homlok vagy előoldala nyugatra néz. Az épület emeletes. Oda érvén, az ajtó előtt megállánk; kocsival nem járhatni be. Egy világi szolga jött élőnkbe, s fölvezetett az Apát Űrhöz; Benyovszky és Barkasy már ott valának. A lépcső fából készült, de meredek. A szobák előtti tornác mind alul mind felül az épület három oldalán szabadon vezet; világos, bolthajtásos, tiszta: általábon mindenütt csinosságot láthatni, pompa nélkül. Egyébiránt az épület s a templom körülbelül alig régibb egy századnál. — Az Apát Űr, Brestyenszky Adalbert, igen szívesen fogadott. Inkább magas mint alacsony termetű, s mintegy 48—50 éves. Nem kövér: akkor meghűtés miatt változást érzett. Arca nyílt és bizodalmas ; magaviselete nyájas; előadása világos, mívelt s mutatja a tanult és gondolkozó fórfiút. Több évig (húszon felül) a mathematikai tudományok oktatója volt Győrött. Utazott külföldön. Haszontalan vagy helytelen szót nem hallék tőle; világ s ember ismeretei helyesek, nézetei korszerűek. Velünk, vendégeivel magyarul szólott, és pedig szépen: de úgy vevém észre, németül is jól s mívelten beszél. — Gyengélkedése mellett is maga ajánlkozott kísérőül a visszhang helyére, mert ezt még dél előtt kívántuk megismerni. A templom s apátság előtt rakás gyermek, fiúk és lányok szoktak őgyelegni, s mihelyt idegenek érkeznek, nagy zsibaj jal körül veszik az embert s kínálgatják csigáikat, kagylóikat s a kecskeköröm alakú kövecskéket, miket a Balaton partján szedegetnek össze. — S különös, hogy illynemű s alakú kövek csak itt találtatnak. Kínálkoznak vezetőkül is a visszhang helyére. Most is így történt. Mihelyt az 119