A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Vajkai Aurél: Cserszegtomaj helynevei
Agyagi dűlő (42). — Lakott hegyközségi rész, a Csókakő folyótól keletre. Erősen agyagos talajú, nevét onnan vehette. Alhegy. — A Verébhegy mai neve (17). Barátgödör (3). — Lakott hegyközségi rész szőlőkkel. Valamikor itt kolostor volt, barátok laktak benne, a szerzeteseknek kútjuk is volt, de az beomlott. 15 Bikedi domb (12). — Nagy domb, lakott terület a tomaji részben. Neve a béke szóból keletkezett, mert ezen a dombon, a Béke dombon kötötték meg a magyar—török békét.ie Boldizsár oldal (53). — Mezei föld. Vagy ötven évvel ezelőtt tulajdonosának Boldizsár volt a keresztneve, arról nevezték el. Bottyahát (4.) — Fényéves erdő, de az alatta levő lakott résznek is ez a neve. Busa domb. — A cserszegi iskolától keletre (50. sz. táján), murvabányák vannak benne. Csák György rét (19). — Dűlő, mező. 20. Térképlap 1880. körül. 20. Karte aus der Zeit um 1880. 20. Carte, vers 1880. 20. Лист карты, около 1880 г. Csaliti dűlő (6). — Mező, Rezi úttól nyugatra. Csalitos erdő volt, amikor ki lett adva a községnek. Csapókúti rét. — A Gyöngyös patak mentén, Csetemálával szemben (2). Cserlap (49). — Cseres erdő volt, ma mezei föld. Csetemála (2). — Lakott hegyközségi rész. 1 ? Diós (57). — Diósi dűlő, Diósi mező. — Közepén egy nagy diófa volt. Dobogfd (11). — Mumyás gödrök, nagy barlangok vannak benne. Dühöngőtér (67). — Az első világháború után keletkezett új telep. Télen nagyon hideg van itt, a szél a havat mind idehordja, ezért hívják Dühöngőtérnek. Egy cserszegi embertől kapta a nevét. Főtomaj (5). — Lakott hegyközségi rész. Gesztenyés oldal. — A Kőhát (37) keleti oldala. Gyötrös (55). — Hegytető, hegyoldal, ami régen kopár hely volt, innen kapta a nevét. Halász dűlő (3. a). — Bottyahát alatti dűlő, ahol egy Halász nevű ember lakott. Hegysarok. — Hegyközségi rész a Selem hegy (10) délnyugati részében. Isten szőleje (58). — Éveken keresztül elhanyagolt szőlőbirtok volt, ami csak a jó Istenre volt bízva. Jajvölgy (65). — Azért hívják így, mert terhével nehéz ide feljárni: jaj de soká érek fel!, mondják felfelé menet. Lefelé csak kerékkötve lehet jönni. Jákob domb (51). — Szántó, szőlő. Jancsifalu (46). — Sok Jancsi nevű lakik benne. Másik neve: Kucor. Kerítés (8. a). — Biked alatti rétség. Hívják Gesztenyésnek is. Kéthegyköz (41). — Mező a Csókakő folyó mentén, a Tokaj és az Agyagi dűlő közt. Konkólik. — Murvabánya a Bottyahát (4) alatt. — (Murvabánya több helyen van, kb. tíz helyen fejtenek murvát). Koponár (54). — Lakott völgy, félre helyen van, Zalakoponárnak, Cserszeg fővárosának csúfolják. Sok pici ember lakik itt, kiviccelik őket, az egyik pici embert királynak, a másikat rendőrnek, a harmadikat utcaseprőnek csúfolják. Nevének eredetét még a törökfutás idejére vezetik vissza. Bakács Sándorhoz egy török basa kint a hegyben betért, Bakács a török fejét levágta, s a fejet kardjának végire szúrta, s így ment a törökök felé. A törökök erre felkiáltottak: koponya, koponya, innen kapta Koponár a nevét. 18 Kovászberek. — A Pajtika (50) egyik murvás (gelencsér) gödre, ahonnan az agyagot (a kovászt) vitték a fazekasok. Kőhát (37). — Lakott, homokos terület. Kucor (46). — Pajtika felett a menet, sarok a hegyközségben, csak öt-hat lakója van. Másik neve: Jancsifalu. Mohosmányi dűlő. — A cserszegi iskola környékének (50. táján) régi neve. Pajtika (50.) — Közlegelő, kavicsbányával. „Egyes őrzések" vannak itt, miközben a pajtások összemennek, játszadoznak, labdáznak, innen eredhetett a neve. Palotai szőlő (7). — Lakott terület szőlőkkel, szántókkal. A hercegé volt, azért Palotai szőlő. Péber domb (48). — Murnyás, kavicsos terület, egy Pébér nevű emberé volt.
