A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

hogy nyilvántartsuk a folyó kutatásokat, hanem igyekszünk a kevéssé vizsgált témákat felkért vagy önként arra vállalkozó kutatóval tanulmányoztatni. Valamennyi kutató munkáját támogatjuk anyagilag is, de előnyben részesítjük azokat a munkatársakat (elsősorban a magánkutatókat), akik alig vagy egyáltalán nem kaphatnak bakonyi témájukra fedezetet. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy számos téma feldolgozása jóval költségesebb volt, mint amennyivel támogatni tudtuk. Ez a tény is mutatja, hogy egyes kutatók és rajtuk keresztül az intézmények megértették a Bakony természettudományi kutatásának jelentőségét. Szeretnénk, ha a jövőben ez a gyakorlat általánossá válna, hiszen majdnem valamennyi intézménynek módjában áll a Bakony-kutatás céljára hitel-keretet igényelni. Természetesen Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága szerény lehetőségeinek megfelelően továbbra is támogatja anyagilag a Bakony-kutatást. 1963-ban „A Bakony természeti képe" tudományos program anyagi támogatására Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága a Veszprém Megyei Tanács illetékeseinek a hozzájárulásával az alábbi hitelkeretet biztosította: Kutatási témákra: 34 500,— Ft Adminisztrációs költségre: 500,— Ft összesen: 35 000,— Ft A Bakony kutatás 1963. évi munkáit mintegy befejezte az 1963. október 18-án tartott értekezlet, mely sorrendben a második volt „A Bakony természeti képe" keretében. Az értekezleten már nemcsak szervezési, témaválasztási stb. problémákról beszélhettünk, hanem a végzett munka első eredményeit is rögzíthettük. Az értekezleten az alábbi intézmények kutatói jelentek meg: Agrártudományi Főiskola (Keszthely): Dr. Priszter Szaniszló. Allatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Intézete (Budapest): Janisch Miklós. Balatoni Múzeum (Keszthely): Frech' Miklós. Bauxitkutató Vállalat (Balatonalmádi): Dr. Fosgay Károly. ELTE Földrajzi Intézet (Budapest): Mészáros Imre. ELTE Meteorológiai Intézet (Budapest): Dr. Felméry László, dr. Makai Lászlóné, dr. Rákóczi Ferenc. ÉRTI Kísérleti Telepe (Budakeszi): Tallós Pál. Madártani Intézet (Budapest): Dr. Kéve András. Magyar Állami Földtani Intézet (Budapest): Dr. Kopek Gábor. Megyei Tanács VB (Veszprém): Baski Sándor, Bajczy József. Móra Ferenc Múzeum Természettudományi Osztálya (Szeged): Dr. Marián Miklós. .. , . MTA Dunántúli Tudományos Intézete (Pécs) : Dr. Szabó Pál Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatócsoportja (Budapest): Dr. Pécsi Márton, dr. Góczán László. _••*'•. Növényvédelmi Kutatóintézet Laboratóriuma (Keszthely): Dr. Sáringer Gyula. Országos Földtani Főigazgatóság (Budapest): Dr. Bélteky Lajos, dr. Koós Béla. Országos Meteorológiai Intézet (Budapest): Dr. Antal Emánuel, Götz Gusztávné, Kiss Istvánná, dr. Péczely György, dr. Takács Lajos. Országos Természetvédelmi Tanács (Budapest): Papp József. Savaria Múzeum (Szombathely): Horváth Ernő. Természettudományi Múzeum (Budapest): Dr. Székessy Vilmos. Természettudományi Múzeum Allattára (Budapest): Szabó István. Természettudományi Múzeum Növénytára (Budapesté: Dr. Fekete Gábor. Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága (Veszprém): Éri István, dr. Papp Jenő. Magánkutatók: Dr. Darnay-Dornyay Béla Szabó László. A megjelenteket Éri István, a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója üdvözölte. Köszönetét fejezte ki, hogy „A Bakony természeti képe" kutatás résztvevői megértették elgondolásunkat és annak jelentőségét, aminek első bizonyosságát adták idén végzett munkájukkal. Baski Sándor, a Veszprém Megyei Tanács VB elnökhelyettese a megyei szervek nevében üdvözölte ,,A Bakony természeti képe" kutatás résztvevőit. Eredményes munkát kívánt a veszprémi Bakonyi Múzeumtól kezdeményezett program megvalósításához. Mint a Megyei Tanács VB elnökhelyettese kezdeményezi és elősegíti a természettudományi múzeum megalakítását Zircen (a volt apátság épületében), amely a jelenlegi Reguly Antal Tájmúzeumnak lesz az önállósított szervezete. Itt lehetőség fog nyílni természettudományos muzeológusok alkalmazására, a veszprémi múzeumnak a Bakony természetvilágát bemutató tudományos gyűjteménye teljessé tételére, és a reprezentatív kiállítás megrendezésére. Ez a kiállítás lesz hivatott arra, hogy a látogatókkal élményszerűen szemléltesse a Bakonyban lezajlott földtörténeti eseményeket, képződményeket, továbbá a jelenlegi növény- és állatvilágot. Reményét fejezte ki, hogy lehetőség lesz a kutatás eredményeit a Bakonyi Múzeum kiadásában valamilyen módon megjelentetni. 1963-ban végzett munkáról és a kutatás lebonyolításáról dr. Papp Jenő számolt be: „1962 elején hirdettük meg, 1962 nyarán jelentkeztek a résztvevők, egy évvel ezelőtt rendeztük meg első értekezletünket a Bakony természettudományi kutatásával kapcsolatban. Már ez a három szerény adat is jól érzékelteti, hogy nem volt hiábavaló megszervezni a Bakony-kutatást. Az értekezleten megtárgyaltuk a kutatások zökkenőmentes megkezdéséhez szükséges tudományos és pénzügyi előfeltételeket. Mindnyájan egyetértetünk abban, hogy kizárólag olyan témákkal foglalkozunk, melyek a Bakony eredeti természetvilágára, tehát az embertől lényegében nem zavart jelenségekre korlátozódnak. A Bakony természettudományi kutatásának áttekinthetősége végett összesen tíz főtémára (geológia, szekuláris mozgások, geomorfológia, hidrográfia, pedológia, botanika, zoológia, természetvédelem, kutatás-történet) osztottuk be a tanulmányozásra kerülő jelenségeket. A geológia 402