A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

15. Csomay Kálmán terve a fennálló épület „balácai pavilonokkal" történő bővítésére. (1932) 15. Entwurt des Kálmán Csomay für die Erweiterung des bestehenden Museumsgebäudes mit ,,balácaer Pavillons" (1932). 15. Projet de Kálmán Csomay pour agrandir des "pavillons de Baláca" l'édifice existant. 15. Проект Калмана Чомаи для расширения имеющегося здания с „балацайскими павильонами" (1932 г.). ismét hatni lehetett a hivatalos szervek áldozatkészségére. Magánadományokból 1921-ben 180 000 К gyűlt össze, Bibó már 150 000 K-ra becsülte a veszprémi iparosok által végzett munkát. A megye pénzintézetei Laczkó felkérésére vállalják, hogy a múzeum homlokzatára tervezett, a Tudományt és a Művészetet ábrázoló szobor költségeit fedezik.

113 Júniusban az építőbizottság ülésén, majd a MKOF küldötteinek látogatása alkalmával ismét felvetődött a pótadó kivetésének gondolata. Elhatározták, hogy ha az ügyet a pénzügyminisztériumban kell jóváhagyatni, felhasználják Rhé Gyulának iskolatársi és rokoni kapcsolatait is Hegedűs Lóránt miniszterrel. Abban is megegyeztek, hogy a költségelőirányzat két változatát kell kidolgozni, az okvetlenül szükséges s az elhagyható munkákat szétválasztva. Miután a VKM az elmúlt évben megígért, de csak 1921-ben folyósított támogatásán kívül még 20 000 K-t biztosított, ez évben kétharmadrészt az önkéntes adományokból fedezték a szükséges munkákat, mintegy 200 000 К értékben. Kijavították az elmúlt két év alatti rongálódásokat, megkezdték a mázolást, üvegezést, elkészítették a külső lépcsőt, az első emeleti erkélyt az említett két szoborral. Még mindig megoldhatlan volt azonban a fűtés, világítás, vízvezeték szerelése, a padlózás s végeredményben a berendezés is hiányzott. 1922 márciusában a minimálisra redukált költségvetés 1 200 000 K-t irányzott elő a még szükséges munkákra. A VKM-ben már korábban kötött megegyezés alapján az összeg felét kellett a megyének biztosítania. Miután újabb pótadót kivetni nem kívántak, a törvényhatósági bizottság a székházépítési alapból 560 000 koronát szavazott meg erre a célra.

114 Most a minisztérium ígéretének valóraváltása volt soron. Rótt Nándor püspök maga vezette a küldöttséget Vass, akkori kultuszminiszterhez, aki egyelőre 200 000 К gyorssegélyt ígért. Az összeg júliusban érkezett meg.

115 A helybeli gyűjtés összegével együtt egymilliót kapott ebben az évben Laczkó, aki maga intézte az iparosokkal való tárgyalásokat, utalványozást stb. A festésen kívül a három főbejárati kapu, a központi fűtés és a vízvezeték szerelési munkálataira futotta. De 1921-ben s ebben az évben „törleszteni" is kellett az építési alapból, a háború évei alatt a vármegye által megelőlegezett 135 000 K-t fizették vissza. Egy Városlődről kiszámlázott amerikás magyar 10 dollárt (akkori értékben 25 000 K-t) adományozott a nemes célra. Eszerint dollárra átszámítva 400 dollárt ért az ezévi állami, megyei és magántámogatás. Miután még mindig voltak hátramaradt munkák, 1923-ban sem lehetett abbahagyni a kilincselést. Veszprém városa 50 000 K-t adományozott s vállalta a múzeumépület előtti két kőoszlop felépítését, villanyvilágítás beszerelésével együtt.

116 Az épület körüli parkot is rendezik, fuvarosok ingyen hordják a püspök murvabányájából ingyen átengedett anyagot, a fásítást az erdészet végzi. Ezenkívül a VKM 500 000 K-t adott a végső munkákra,

117 további 290 000 K-t már csak a berendezésre volt hajlandó biztosítani.

118 Természetesen még ez az összeg sem volt elegendő, egyre több kompromisszumra szorultak. így felszedették az 1905-ben a megyeházán a múzeum helyiségeiben lerakott linóleumpadlót s azzal burkolták a földszinti könyvtártermekéit. Az emeleti helyiségekben, miután úgyis csak nappali órákban volt látogatás, 5* 67