A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története
9. Az új épület I. és II. emeleti tervrajza. 9. Entwürfe des I. und des II. Stockwerkes für das neue Gebäude. 9. Plans du 1er et Ile étages du nouveau bâtiment. 9. Планы второго и третьего этажей нового здания. akadémiai díjat kapott "Panteon a Gellérthegyen" с. tervére. Első jelentős munkája a gernyeszegi Teleki-kastély átépítése volt. 46 Lechner Ödön követőinek köréhez tartozott. Mestere útmutatását követve foglalkozott a népi építészet tanulmányozásával s a formakincsnek az új építészeti szerkezetek kialakításánál való alkalmazásával. 47 Parisban ismerkedett meg a vasbetonszerkezet alkalmazásának lehetőségeivel. Itteni élményed, tapasztalatai alapján, alig harmincesztendős korában igyekezett első jelentősebb megbízatásának Lechner szellemében, az új technikai ismereték birtokában eleget tenni. Óváry megbízatása alapján 1906-ban tervezte meg a veszprémi színház épületét, mely az első, teljesen vasbetonszerkezetű épület volt az országban. 48 Kísérlete, melyet 1909-ben a veszprémivel csaknem azonos soproni s később 1927-ben a nagykanizsai színház tervezése követett 49 , követőre nem talált s ha kritikai megjegyzéseket sem, túlságos elismerést sem aratott. A szecesszió jellegzetes képviselőjeként, kísérletezőjeként könyvelhető el, aki Lechner ötletes formagazdagságából elsősorban a motívumok túltengő alkalmazását vette át s ablak, korlát, konzol, tetőszerkezet, sőt még a kémény kiképzésénél is megpróbálkozott az új anyag, a vasbeton népies minták szerinti megformálásával. 50 Veszprémi színháza mindenesetre megnyerte a város laikus közönségének tetszését, így a múzeum építészeti bizottsága egyhangúlag fogadta el Óváry előterjesztését arra vonatkozóan, hogy az új múzeumépület tervezésével is Medgyaszayt bízzák meg. Még később, a tervek elbírálása után is csak tétova ellenvélemények hangzottak el a színház és a múzeum külső kiképzésének, szerkezeti és díszítő elemeinek hasonlósága ellen, 51 holott a tervező önmagát ismétlése ezesetben invenciótlanságra, a számára új feladatok megemésztetlenségére is utal. Nem egy, azóta már letűnt, bár kétségtelenül eredetiségre törekvő stílusirányzat elitélése mondatja a ma emberével, hogy a végülis teljesen átdolgozott és éppen a háborús nehézségek miatt leegyszerűsített épületnek feltétlen hasznára vált, hogy anyagiak hiányában az eredeti elgondolás nem került kivitelezésre. A múzeum iratai között az első tervvázlatok kartonjai maradtak csak fenn, melyeket Medgyaszay 1909 elején készített. (4.—9. kép.) A későbbi módosítások egyrészt a Rákóczi4érre tervezett épület bővítése alapterületben, majd az új és végleges helyre történt adaptálása s a kivitelezési rajzok részletei csak igen hiányosan maradtak fenn. Az épület végleges formája s az eredeti, a helyiek és a MKOF, illetve a VKM építész-szakemberei által elfogadott tervrajzok közötti különbségek okait tehát inkább csak sejtjük, (az anyagi eszközök elégtelensége) erre vonatkozóan a múzeum irattára sem ad felvilágosítást. Valószínűnek kell azonban tartanunk, hogy a tervező maga is átlátta eredeti terveinek szembeötlő egyezését a színházzal s egyébként is, a terv készítése s a kivitel megkezdése között eltelt öt esztendő alatt elgondolásai, szemlélete változásával szintén magyarázhatjuk a végrehajtott korrekciókat. 53
