A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal: A balácai római villa freskóinak technikai vizsgálata

maradányoktól mentes mész-homok elegyből készült. Erre a nagyjából lesimított alappárkányra dolgozták rá a simító vakolatot, amely a szokásos mész és dolomitliszt elegyből készült. A lesimított párkányrész felső része parabola szelvényű, mely alul kb. 100°-os éles kiugró élben folytatódik. Ilyen párkányszegélyt általában ma is használnak (6. kép). Felső felületén az idom simító (valószínűleg vas) szerszám húzási vonalai nagyon jól láthatók. Ennek a nem nagyon tömör simító vakolatnak a vastagsága 2 mm-től 8 mm-ig változik aszerint, ahogy ezt a forma kialakítása megkívánta. A párkányrész felülete kissé szürkésbe hajló árnyalatú, mindenesetre a simító vakolat fehérségétől elütő. (A vakolat törési felülete hófehér, azért a külső szürkés szín inkább utólagos szennyeződésnek tulajdonítható.) (7. kép.) Szegély párkány (késő római) A balácapusztai római villa egy másik párkányrésze tetszetősen dekoratív. Egyenlőtlen hullámú csigavonal húzódik rajta végig és a nagyobb ív által 7. A 680/6. sz. vakolatdarab. A felhasznált szegélylécet külön készítették el és mészdús dolomitos habarccsal ragasztották fel a falra. 7. Das Stück Nr. 680/6. Die angewendete Randleiste wurde gesondert hergestellt und mit einem kalkreichen dolomithaltigen Mörtel auf die wand geklebt. 7. Morceau du crépi n° 680/6. La latte de bordure listeau utilisé fut préparé à part et collé sur le mur avec du mortier de dolomite riche en chaux. 7. КУСОК штукатура № 680/6. Примененная здесь кромочная планка изготовлена отдельно и наклеяна на стену богатым известью доломитовым раствором. bezárt területen egy háromlevelű lóherére emlékeztető domborítás látszik, míg a csigavonal kisebb ívének az érintkezési pontja felett egy palmetta domborodik ki. A csigavonal nagyobbik ívmagassága 22 mm, szélessége 26 mm, a kisebbik ívmagasság 11 mm, szélessége 14 mm. A palmetta magassága 30 mm. Az egyes csiga vonalas motívumok 10 mm távolságra vannak egymástól. Ezt a díszes párkányszegélyt láthatóan előre gyártották, azután habarcsanyaggal ragasztották fel a falon alkalmasan kiképzett ferde alappárkány részre. A párkányléc színe tompán szürkés, helyenként halvány okker árnyalatú. Egyes pontokon, különösen a párkány 90°-os pillérén barnás vékony kitüremlések láthatók. Ezek a kis (0,5—1,0 mm) kitüremlések vízben oldhatatlan enyves, mészdús terméknek minősíthetők. A párkányrész egy része hevítés alkalmával a kivált szénanyagtól sötétszürkére festőődik, míg az erősebben hevített rész teljesen kifehéredik. Ez a kiégetett rész erősen lúgos kémhatást mutat, jeléül annak, hogy égetett mésszel állunk szemben. A részletesebb vizsgálat azt mutatta, hogy állati enywel kevert oltott mész és dolomitliszt keverékéből készült. A külön formába (léckeretbe) előkészített sűrű (agyagszerűen képlékeny) oltott mész, dolomitliszt és enyv keverékébe a díszítő formákat pecsétnyomószerű szerszámmal nyomták bele, amely a mintanyomó szerszámhoz részben hozzátapadva, a felemelés alkalmával képződött mikrohullámú kiemelkedéseket jól mutatja. A díszítő léc lekötése (megszáradása) után ragasztották fel a falra. A ragasztóanyag homokos habarcsanyag, amelyet a jobb kötés végett ugyancsak enywel kevertek. Ez a mésszel kötött enyv víziben már oldhatatlan, ezért maradt meg épségben a nedves talajba temetve, évszázadokon keresztül. Vizsgálataink összefoglalása A balácapusztai ásatásokból előkerült vakolatdarabokból a következőket állapíthatjuk meg: 468