A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Füzes F. Miklós: A jutasi és ösküi avarkori temetők növényleletei
fonalak sodratiránya ellentétes. Ez megfelel a modern szövetek követelményének. Hasonló az eset a kétirányú fonalak átmérőinél is: a láncfonalak mindig vékonyabb fonálból készültek. Ezért lehetséges, 38 hogy fonalsűrűségük —— / om 2 körül van. Szövésmódjuk háromfonalas-, tört-, vetüléksávoly. Az ilyen szövésmódú kelme a burgstalli urnán ábrázolt kezdetleges, de kétpálcás függőleges szövőszéken 18 már elkészíthető. Azonban a felhasználható láncfonalak finomságát, valamint az elérhető szálsűrűséget a szövőszék meghatározza, vagy legalábbis korlátozza. A fentebb említett 3 kelmét feltétlenül precízebb és némileg bonyolultabb rendszerű szövőszéken állították elő. Egyúttal megemlítendő, hogy a felhasznált alapsodratok nem orsóval s guzsallyal készültek. Ezért feltételezhető, hogy olyan készítménnyel állunk szemben, melynek előállításához fejlettebb technikai ellátottság mellett több szakember részletfeladatok elvégzésére specializálta magát. A jutási temető 47/b. sír a., mintája színezett is volt. Mindennek előfeltétele a magasabb szintű technológiai tudás. Ezeket az adottságokat azonban nem feltételezhetjük avar kori népességünk esetében. Ezért bizonyosnak vehetjük, hogy e három minta valamely külföldi műhely terméke; kereskedelem vagy adó útján került hazánk területére. 2., Helyi termékek. A jutási temető fennmaradt textíliái és sodratai általában e csoportba sorolhatók. Közös jellemvonásuk, hogy sodratirányuk mindkét fonaliránynál azonos, fonalsűrűségük kisebb, az előző daraboknál alkalmazott szövőszéknél kezdetlegesebb formán készültek. Megfigyelésünk szerint további alcsoportra oszthatók. a., Háziiparszerű termékek: Jutási temető 126 sír/b— с és g/a iminta, valamint az 51. és 78. minta. Valamennyi vászonszövet. Sodrásirányuk mindkét fonalrendszernél „Z". A 126. sír/b pont alatt leírtnál azonban mindkét irányban „S" sodratirányú fonalak is fellelhetők minden különösebb rendszer nélkül. Ez annyit jelent, hogy a kétféle sodratirányú fonalak elkészítője nem azonos: Tehát a szövést végző egyén számára többen készítettek fonalakat. Fonalsűrűsége nagy változatosságot nem . , 10 12 14 15 . 2 „ .,„. . ,,, ., mutat: -_;_-;__;-— / C m 2 Ennyiből is latszik lb lo 2I\J 1b azonban, hogy a fonalsűrűséget a vetülékfonalak sűrítésével kívánják növelni. Ez az importáruk használatának következménye. Az alkalmazott szövőszék már nem lehet súllyal függesztett láncfonalú. Ezért az egyenletesen font fonalakat elég egyenletesen tudják szőni is. Mindenesetre nagy gyakorlatú kéz munkáját tükrözik. A szöveteknél nem tűnik ki világosan, hogy a fonalakat orsóval és guzsallyal, vagy fejlettebb eszközzel fonták-e? Sodrásuk azonban feltűnően egyenletes, E kérdésre a 3. számú minta ad választ. Ez a háromágú, nyers lenből (nem fehérített!) készült sodrat egyenletes sodrását végig lehet kísérni. Rajta az orsós fonásra annyira jellemző átmérőváltozásokat nem lőhet sehol sem megfigyelni. Véleményünk szerint valamely kézzel meghajtható egyszerűbb, kerékmeghajtású és nagyobb termelékenységű kézi kerekesorsóval állíthatták elő. Ilyen eszköz alkatrészeivel a régészeti leletekben véleményünk szerint számolnunk kell. Az avorkori népességnél ismert más iparágak példájára hivatkozva e csoport anyagát háziiparszerű termelés eredményének tekintjük. Az ösküi temető 48. sírjában talált és Rhé Gyula által leírt „fésű" szerkezeténél fogva az általa feltételezett funkció elvégzésére alkalmatlan. Nyélelhelyezkedése miatt alkalmatlannak kell tekinteni állatápoló eszközként való felhasználását is. A kitűnő szemű ásató megjegyzése alapján azonban e tárgy fésűjellege bizonyos. Ezért nagyon valószínűnek látszik, hogy e férfi sírban talált tárgy vasmerevítéssel kombinált borda (kard) darabja. A vasbetét tehát a borda súlyának növelésére szolgált, ami a szál beütését segítette elő. b., Házi készítmények: Jutási temető 126. sír h/a, 192. sír, 50. és 69. minta. Az elsőnek említett minta (2 ágú sodrat) kivételével mindhárom darab vászonszövet. A sodratok fonástechnológiai szempontból csupán annyit árulnak el, hogy orsóval fonottak: átmérőjük a modern lángcérnákhoz hasonlóan változik (azonban rendszer nélkül) és egyenetlen sodrásúak. A vászonszöveteknél nem kapunk. ilyen egyértelmű választ. A fonalak sodrásiránya mindkét irányban azonos. Általában „Z" irányúak kivéve a 69. mintát, amelynél mindkét irányban a fonalak sodrása „S". A legdurvább vászonszövet a 192. sírból került elő. Ez egyúttal a legkisebb fonalsűrűségű darabunk í—— / cm 2 )Fonalai orsóval sodrottak. Egyenetlen szövésű. — A 69. minta sem sokkal finomabb az előzőnél. Pontos fonalsűrűség-mérésről nem lehetett szó, mivel rendkívül rossz megtartású [ / cm 2 ] — Meglepő azonban az 50. minta fonalsűrűsége. Ez az érték a szövetszegély mellett ic i о -57Г- / mc 2 a kelme belseje felé viszont —- / cm 2 Szövés20 19 egyenetlenségek ennek ellenére mindenütt megfigyelhetők. Kezdetlege® súllyal függesztett láncfonalrendszerű szövőszéken készült darab. A szövő453
