A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

Papp József: A Bakony növény- és állattani bibliográfiája. Áttekintve az összeállítást a Bakony természettudományi kutatása keretében 12 főtémán belül összesen 1964-iben 110 kutatót (1963-ban 59 kutatót) tarthatunk nyilván, akik 112 (1963-toan 54) téma feldolgozását végzik. Az 1963. évi értekezleten szó volt arról, hogy szükség van egy olyan térképre, mely áttekintést nyújt a (tág értelemben vett) Bákonyról, tehát arról a területről amit kutatunk. Különböző szempontból megállapítottuk, hogy szinte lehetetlen oly térképet készíteni, mely valamennyi természettudományi kutatást kielégít. így határoztuk el azt, hogy természeti földrajzi (geomorfológiai) alapon szerkesztettünk térképet 1:250 000 méretben. A térkép elkészítését a MTA Földrajztudományi Kutatócsoport vállalta: dr. Pécsi Márton intézeti igazgató irányításával a csoport két munkatársa, M. Buczkó Eimma és Kaiser Miklós szerkesztette és rajzolta meg az eredeti térképet, amit a budapesti Zeneműkiadó Vállalat sokszorosított 500 példányban (1. az 1. sz. képet). Hangsúlyozzuk, hogy a térkép áttekintő jellegű és kutatási segédeszköz, ezért csak korlátozottan lehet felhasználni valamely tudományos eredmény részleteinek ismertetésére. Mind a tág értelemben vett Bakony, mind ezen belül a résztájak határainak megvonása geomorfológiai meggondolással történt. Ezért ezeket a határokat egyáltalán nem úgy kell értelmezni mint változhatatlan határokat, hanem éppen ellenkezőleg. Amennyiben szükséges és a tudományos ismeretek megkívánják, akkor bármely szakterület módosíthatja azokat. A tág értelemben vett Bakony határa vastag pont-vonás (— . — . —) a résztájak határa szaggatott vonás ( ). A résztájakba beírt szám az oldalt kiírt megnevezést rövidíti. A szintvonalak egymás feletti 100 m-es magasságokat jelölnek, és csak helyenként húztuk meg (szaggatott vékony vonallal) az 50 m-es magasságokat. A tájékozódást könnyíti még néhány településnek (Ajka, Balatonfüred, Keszthely, Pannonhalma, Tapolca, Várpalota, Veszprém, Zirc), és (a hozzátartozó magassággal együtt) néhány hegycsúcs (Agártető, Badacsony, Kabhegy, Kőrishegy, öregFutóné, Szentgyörgy hegy), továbbá patak (Bakonyér, Cuha, Eger, Gaja, Gerence, Marcal, Séd, Torna) nevének feltüntetése. 1964-ben — „A Bakony természeti képe" 3. esztendejében — megérett annak a lehetősége, hogy megindítsuk „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" című sorozatot. A sorozat 1. füzete botanikai tárgyú: dr. Fekete Gábor (TTM Növénytára, Budapest): A Bakony növénytakarója (A Bakony cönológiai-növényföldrajzi képe) c. munkája. A kéziratot dr. Jakucs Pál (TTM Növénytára, Budapest) lektorálta, magát a füzetet pedig dr. Papp Jenő (Bakonyi Múzeum, Veszprém) szerkesztette. A füzet terjedelme 3,5 ív, amit 16 fénykép és 3 térkép illusztrál. A teljes szöveg magyar, a két oldalas összefoglaló német nyelvű. Hogy a nem botanikus képzettségű olvasó is haszonnal olvashassa a könyvet, azért az idegen hangzású kifejezések megmagyarázására 9 oldalas névjegyzéket csatoltunk. A füzet 1964 júniusában jelent meg. A sorozat 2. füzete szintén botanikai tárgyú. Papp József (Alkotók Háza, Szigliget): A Bakony növénytani bibliográfiája címen teljességre törekvő összeállítást írt a Bakonyra vonatkozó növénytani szakirodalomról. Terjedelme előreláthatóan 7,5 ív. A kéziratot Tarnay Zsuzsanna (Megyei Könyvtár, Veszprém), dr. Fekete Gábor (TTM Növénytára, Budapest) és dr. Priszter Szaniszló (ELTE TTK Botanikus Kertje, Budapest) lektorálja. A 2. füzet valószínűleg 1965 első felében fog megjelenni. A továbbiakban közöljük a következő 8 füzet szerzőjét és a feldolgozásra kerülő téma címét: Dr. Bendefy László: Földkéregszerkezeti vizsgálatok a Bakony térségében a jelenkori szintváltozások alapján. Dr. Felméry László (és társai): A Bakony éghajlata. M. Buczkó Emma: A Balaton-felvidék geomorfológiai térképezése. Dr. Márkus László: Az ugodi erdők monográfiája. Dr. Kedves Miklós: Palinológiai vizsgálatok a Bakony-hegységi paleogén rétegeken. Dr. Tapfer Dezső: A Keleti-Bakony madárvilága. Dr. Borbély Andor: A Bakony természet-földrajzi bibliográfiája. Papp József—dr. Papp Jenő: A Bakony zoológiai bibliográfiája. A sorozat füzeteit rendszeres időközönként kívánjuk megjelentetni: évenként 2—3—4 füzetet. Egy-egy füzet terjedelme 3,5—7 ív. A terjedelem alsó határa szabott csak meg, éspedig 3,5 ív, ellenben a felső határt lehet bővíteni 10 ívig. 1964-ben a Bakony természettudományi kutatásának anyagi támogatására az alábbi pénzösszeget használtuk fel: Kutatási témákra 60 000,— Ft „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozat 1. füzet. 10 000,— Ft összesen 70 000,— Ft 410