A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

Mészáros Imre (ELTE TTK Természeti Földrajzi Tanszék, Budapest): Helyesnek tartja a Bulla-féle bakonyi tájbeosztást alapként elfogadni. A füzetek megírásakor első szempont legyen az elmélet és a gyakorlat kapcsolata. A kutatások során felmerült szempontokat tisztázni kell, hogy helyes úton haladhassunk tovább. Dr. Sáringer Gyula (Növényvédelmi Kutatóintézet Laboratóriuma, Keszthely): Bár intézetében agrárzoocönológiával foglalkoznak, mégis számtalanszor kénytelenek a természetes (pl. az erdőszéli) populációt tanulmányozni, mivel kiderül a két biotóp rovarállománya közötti szoros kapcsolat. Az ilyen vizsgálatokkal pedig a rovarkártevők elleni küzdelem eredményessége fokozódik. Szabó László (Altalános Iskola, Csákvár): A madártani kutatások mindig fontosak gyakorlati szempontból. Ezért örvendetes, hogy ,,A Bakony természeti képé"-be annyi ornitológus kapcsolódott be. Dr. Marián Miklós (Móra Ferenc Múzeum, Szeged): A zoológia főtémában túlnyomó a gerinces téma. Ezt enyhíteni kell más csoportok kutatóinak bevonásával. Már most nélkülözhetetlen a Bakony-térkép. Fontosnak tartja a komplex szemléletet, az időkénti megbeszélések és: egy-egy főtéma eredményeinek összegezését. Dr. Priszter Szaniszló (Agrártudományi Főiskola Növénytani Tanszék, Keszthely): Helyesli a sorozat megindítását. Egy füzetben több szerzőtől jelenjen meg értekezés — tekintettel a korlátozott anyagi lehetőségekre. — Papp Jenő: Ragaszkodunk a sorozatjelleghez, aminek egyik ismérve, hogy egy kiadványban egy értekezés-monográfia jelenik meg. A sorozat előnye még, hogy a folyóirattól eltérően „rendszertelen" időközökben jelenhet meg, megszűnése pedig gyakorlatilag lehetetlen, mert témahiány vagy kedvezőtlen pénzügyi viszonyok esetén indokolás nélkül elmaradhat a megjelenése. Dr. Kopek Gábor (Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest): Reflektál Papp Jenő azon észrevételére, hogy a Bakonnyal foglalkozó geológusok (elsősorban a Földtani Intézet munkatársai) alig vesznek részt „A Bakony természeti képé"-ben. Hivatkozik a geológusok elfoglaltságára, továbbá arra, hogy a geológiai kutatások mérhetetlenül drágábbak az egyéb kutatásokhoz képest (amit távolról sem tud finanszírozni a Bakonyi Múzeum). Nem utolsó sorban pedig egyszerűen adminisztrációs okokból maradtak el a Földtani Intézet geológusai az egyébként tiszteletreméltó vállalkozástól. Ígéri, hogy személyesen kéri fel az illető geológusokat a részvételre. Hangsúlyozza a különböző témákkal foglalkozó geológusok együttműködését (Kecskeméti Tibor Nummulites-vizsgálatai és a szénkutatás!). A sorozatban aktualitások megjelentetését is javasolja. Szabó István (TTM Allattára, Budapest): Tudja, hogy a szervezéssel kapcsolatban sok adminisztrációs tevékenysége van Papp Jenőnek, ezért személyes segítséget kíván ebben neki nyújtani. — Az Allattár specialistáit kell megnyerni a rovartani és egyéb zoológiai csoportok kutatására. Az eddigi Bakonyra vonatkozó zoológiai adatok öszszeszedése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy tudjuk, mit ismerünk a Bakony állatvilágáról. — Papp Jenő: A felajánlott segítséget elfogadjuk, mert valóban sok az adminisztrációs munka: csak ennek megvalósítása nehéz, mivel Szabó István Budapesten tartózkodik. — Az Allattár illetékes kutatóit már régen szeretnénk közöttünk látni. Dr. Székessy Vilmos (Természettudományi Múzeum, Budapest) : Mint a Természettudományi Múzeum főigazgatója ellenezte, mint a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának képviselője helyesli a Természettudományi Múzeum tudományos munkatársainak részvételét „A Bakony természeti képé"-ben. Az elhangzottak hatására azonban pozitív értelemben változtatta meg véleményét mint főigazgató. Azt gondolta, hogy a bátorligeti flórisztikai-faunisztikai kutatáshoz hasonló gyors munkára van szükség. Erről szó sincs, mivel meggyőződött ennek épp az ellenkezőjéről: nincs határidőhöz kötve a kutatás befejezése. Rajta lesz, hogy a Természettudományi Múzeum és ezen belül elsősorban az Allattár minél több kutatója bekapcsolódjon a munkába. Ennek egyik módja az, hogy az Allattár gyűjtőterülete a Bakony lesz. A Bakonyi Múzeum és az Allattár között tisztázni kell a gyűjtött anyag megosztási hányadát. — A sorozat megindítását ő is hasznosnak tartja. összefoglalva az értekezleten elhangzottakat a következőket kell megállapítani: 1. Helyes az az elhatározás, hogy „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" címen sorozatot indítunk, melynek 1—1 füzete monografikus dolgozatokat tartalmazzon. 2. Szükséges mielőbb elkészíteni a Bakony áttekintő térképét geomorfológiai alapon. 3. Egyes főtémát (pl. geológia, zoológia) legalább a régebben megkezdett, de vállalkozásunkon kívül álló témáikkal ki kell egészíteni. Az 1964. évben végzett munka Az 1964-es esztendő volt az első olyan év, amikor valóban teljessé tudtuk tenni a kutatási főtémákat. Közvetett vagy közvetlen (írásos vagy szóbeli) tájékozódással tudomást szereztünk a lehető valamennyi kutatási témáról, amit akár országos, akár -más intézmény, akár magánkutató folytat a Bakony-hegységben annak természettudományi megismerése érdekében. A teljességet úgy kell értelmezni, hogy feltehetően valamennyi számottevő bakonyi természettudományi kutatást témáként szerepeltetjük összeállításunkban. A tudományos áttekinthetőség kedvéért tovább kellett emelni a fő témák számát 10-ről 13-ra. A geológiai kutatások közül kiemeltük a paleobotanikát és a paleozoológiát és mint főtémákat ismertetjük az ebbe a tárgykörbe vágó vizsgálatokat. Mint új főtéma szerepelnek a pedológiai kutatások. Az egyértelműség kedvéért a kutatási témákat ugyanolyan sorrendben közüljük mint az 1963. évi felsorolásban. „A Bakony földszerkezete (geológia)" főtómán belül 28 kutató 30 téma feldolgozását végzi. Ásványbánya és Előkészítő Vállalat (Révfülöp): 1 kutató. Krizsán Pál: Fiatal harmadkori képződmények földtani leírása. Ásványbányászatiig hasznosítható anyagok a Déli-Bakonyban. 405