A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

Móra Ferenc Múzeum (Szeged): 1 kutató. Dr. Marián Miklós: A Bakony herpetofaunája és ornisa. Növényvédelmi Kutatóintézet Laboratóriuma (Keszthely): 1 kutató. Dr. Sáringer Gyula: A Bakonyban és környékén élő állatok növényvédelmi jelentőségének felmérése. A Bakony és környéke kabócafaunája. Természettudományi Múzeum Állattára (Budapest): 2 kutató. Szabó István: A Bakony szívóféreg, bolha, kétéltű és hüllő faunája. Topái György: A Bakony emlőstani, faunisztikai és ökológiai vizsgálata. A Bakony tollatkái. Magánlkütatók: 8 kutató. Ambrus Béla: A Bakony növénytakarójának cecidiumai. Dr. Erdős József: A Bakony mészköves déli részének és az Északi-Bakony fémfürkészfaunájának tanulmányozása. Dr. Iharos Gyula: A Bakony Tardigradafaunája, ökológiája és cönológiája. Dr. Mannsberg Arvéd: Madártani megfigyelések a Bakonyban. Dr. Pintér István: A Bakony Mollusca-faunája. Sámuel Nicolette: Az Északi-Bakony ornisa. Szabó László: A Déli- és a Keleti-Bakony ornisa. Tallós Pál: A Bakony lepke-faunája és cönológiája. Dr. Tapfer Dezső: A Bakony (elsősorban a Keleti-Bakony) ornisa. A „Természetvédelem" és a „Kutatás-története" főtémán belül 5 kutató 5 téma kutatásával vett részt. Bakonyi Múzeum (Veszprém): 1 kutató. Dr. Papp Jenő: A Bakonyra vonatkozó növénytani és állattani bibliográfia összeállítása. Balaton-felvidéki Állami Erdőgazdaság (Veszprém): 1 kutató. Csötönyi József: A Bakony és a Balaton-felvidék emlékeinek, ritkaságainak a kutatása. Magánkutatók: 3 kutató. Csiki László: A Keszthelyi-hegység és Balaton-felvidék természeti ritkaságai. Dr. Darnay-Dornyay Béla: A Bakony természettudományi kutatásának áttekintő története, bibliográfiája. A Bakony állatvilága az évszázadok tükrében. Papp József: A Bakony dendrológiai kutatása. összesen tehát 9 főtémán belül 59 kutató 54 téma kutatását végezte 1963-ban „A Bakony természeti képe" tudományos program keretében (a 10. főtéma feldolgozását elhalasztották a kutatók). A tanulmányozási tervvel szemben nem 8, hanem 10 fő témába kellett csoportosítani a témákat. Ugyanis a természetvédelmi problémáik és a Bakonyra vonatkozó természettudományi kutatás története önálló főtémát igényelt, ezért kellett szaporítani a „Természetvédelem"-imel és a „Kutatástörténet"-tel a főtémákat. Az összeállításból azonnal kitűnik, hogy a legtöbb téma „A Bakony növénytakarója" és „A Bakony állatvilága" főtémán belül van. Ennek egyetlen oka az, hogy a résztvevő kutatóknak valamivel több mint a fele (32 fő) biológus kutató és vagy a botanika vagy a zoológiai valamely részlettudományát műveli. A főtémáknak ez a megoszlása azonban nem jelenti azt, hogy a főtémák kutatottságának ez a természetes egyensúlya. Elsősorban a geológia és ezen belül a sztratigráfiai-paleontológiai kutatásokat csak töredékesen ismertethettük (illetve a koordinált kutatások szellemében szervezhettük meg). Pedig közismert, hogy egyetemeinken, a Magyar Állami Földtani Intézetben és más kutatóintézetben működő geológusok közül sokan foglalkoznak valamilyen vonatkozásban a Bakonnyal. Távolmaradásuknak oka elsősorban az, hogy az ország különböző intézményeiben alkalmazott geológusok, geofizikusok és geökémikusok csak igen gyér számban reagáltak személyes és írásos megkeresésünkre. A kutatott témák számának az emelése tehát elsősorban „A Bakony földszerkezete" főtémán belül szükséges, ami könnyen megoldható, mihelyt a Bakonnyal foglalkozó geológusaink is bekapcsolódnak programunkba. Majdnem ilyen hangsúlyozottan szükséges a témák számának az emelése „A Bakony földfelszíne", „A Bakony vízrajza" és „A Bakony éghajlata" főtémán belül. „A Bakony növénytakarója" témái között alig szerepelnek az edényesszáras növényeken kívüli csoportok (elsősorban a moszatok és a gombák), „A Bakony állatvilága" főtémában pedig egyenesen feltűnő, hogy a recens állatvilág legnagyobb csoportja: a rovarok alig szerepelnek a kutatási témák között. így még a viszonylag legjobban kutatott két főtémán belül is bőségesen van lehetőség kutatási téma választására. Szervezési munkánk nemcsak arra terjedt ki, 401