A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

— A növénytársulások áttekintése. — Az emberi települések természetes növényvilága. — A Bakony növénytakarójának szintézise. A Bakony állatvilága (zoológia) Faunisztikai-zoogeográfiai-zoocönológiai tekintetben ismert a legkevésbé a Bakony. Hogy valóban alapos tanulmányok születhessenek ebből a tárgykörből, ahhoz legalább 6—8 évi gyűjtés szükséges. Sok állatcsoportra nézve annyira változatos vidékünk, hogy valamennyi résztájat fel kell keresni a gyűjtések során. Vázlatosan a következőkkel kell foglalkozni: — A Bakony állatvilágának a kialakulása. — Az állatvilág faunisztikai-ökológiai leírása (ahol lehet cönológiai szemlélettel) rendszertani sorrendben. — Az emberi települések állatvilága. — A Bakony állatvilágának szintézise. A kutatási program tehát 8 főtémát vagy tudományágat ölel fel, melyekkel feltétlen kell foglalkozni. Természetesen ez csak egy beosztás, amely igyekszik teljességre törekedni. Programot lehet máskép is összeállítani, de azt nyugodtan mondhatjuk, hogy az előbb felsorolt főtémáknak mint kutatási feladatoknak mindenképp szerepelni kell valamilyen megnevezéssel. A főtémákon belül szerepelnek a témák, melyek alatt értjük azt a kutatási tárgyat, amivel valójában foglalkoznak a kutatók a főtéma minél alaposabb részletezése érdekében. A témák számát lehetetlen megállapítani. Erről általánosságban csak annyit írhatunk, hogy annyi téma van, amennyi szükséges a cél, a Bakony korszerű természettudományi megismerése érdekében. A témák száma és jelentősége változik az elfogadott és az időközben felmerülő szempontoknak megfelelően. Ellenvetésként azt is mondhatnánk, hogy a problémák és szempontok folyamatosan változnak, soha sincs teljes befejezettség. Ez minden szempontból igaz. Véges emberi természetünk azonban a tudomány területén is megkívánja, hogy időnként szintetizáljuk ismereteinket a kor követelményeinek megfelelően, hogy aztán tovább haladhassunk. Talán ez egyik legfontosabb célja vállalkozásunknak. A Bakony természetvilága tanulmányozási tervnek az érdekelteikkel való megbeszélés végett értekezletet rendeztünk 1962. október 9-én a veszprémi Bakonyi Múzeumban. „A Bakony természeti képe" tudományos programnak ez volt az első olyan rendezvénye, amikor a részvevők egymással és a veszprémi Bakonyi Múzeum illetékeseivel személyesen találkoztak. Az értekezleten megbeszéltük mindazokat a problémákat, melyek a részvevő kutatókban felmerültek elgondolásaikkal kapcsolatban. Az értekezleten az alábbi intézmények 'képviselő je(i), kutatója(i) és magánkutatók jelentek meg: Agrártudományi Főiskola (Keszthely): Almádi László és Csiki László. Allatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Intézete (Budapest): Janisch Miklós Bakonyi Bauxitbánya Vállalat (Halimba): Zenkovics Ferenc. Balatonfelvidéki Állami Erdőgazdaság (Veszprém): Csötönyi József. Balatoni Múzeum (Keszthely): Frech' Miklós. Bauxitkutatő Vállalat (Balatonalmádi): dr. Posgay Károly. Dunántúli Ásványbánya és Előkészítő Vállalat (Révfülöp): Krizsán Pál. ELTE Állatrendszertani Intézet (Budapest): dr. Loksa Imre. ELTE Földrajzi Intézet (Budapest): Mészáros Imre. ELTE Közegészségügyi Intézet (Budapest): dr. Tapfer Dezső. ELTE Meteorológiai Intézet (Budapest): Makai Lászlóné. ÉM 8. sz. Kőbánya Vállalat (Uzsa): Gémes Károly. ÉRTI Kísérleti Állomás (Ugod): Márkus László. Idegenforgalmi Hivatal (Balatonfüred): Takács Kálmán. Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya (Pécs): Horváth Adolf Olivér. Keszthelyi Állami Erdőgazdaság (Keszthely) : Pópity Jenő. Középdunántúli Szénbányászati Tröszt (Veszprém): Gsernyánszky Miklós, Kozma Károly, Molnár István. Madártani Intézet (Budapest): dr. Kéve András. Magyar Állami Földtani Intézet (Budapest): Kocsis Lajos. Mangánércbánya Vállalat (Ürkút): Cseh-Németh József. Megyei Tanács VB (Veszprém): Baski Sándor. Móra Ferenc Múzeum (Szeged): dr. Csongor Győző. Művelődésügyi Minisztérium Levéltári és Múzeumi Főosztály (Budapest) : Kovács István. MTA Biológiai Intézet (Tihany): dr. Salánki János, Konok István. MTA Földrajztudományi Kutatócsoport (Budapest): dr. Góczán László. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (Budapest): dr. Stefánovits Pál. Nitrokémia Iparvállalat (Fűzfő): Nóvák Géza, Vágfalvi Ottó. Országos Közegészségügyi Intézet (Budapest): Szabó János Barna. Országos Meteorológiai Intézet (Budapest): dr. Péczely György. Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya (Szombathely): Horváth Ernő. Természettudományi Múzeum Allattára (Budapest): dr. Baj ári Erzsébet. Természettudományi Múzeum Növénytára (Budapest): dr. Fekete Gábor. Természettudományi Múzeum Föld- és öslénytára (Budapest): dr. Kecskeméti Tibor. 395