A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról
Agrártudományi Főiskola Növénytani-Állattani Tanszék (Keszthely). Allatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Intézet (Budapest). Ásványbánya és Előkészítő Vállalat (Révfülöp). ELTE TTK Állatrendszertani Intézet (Budapest). ELTE TTK Meteorológiai Intézet (Budapest). ELTE TTK őslénytani Intézet (Budapest). ELTE TTK Természeti Földrajzi Intézet (Budapest). ÉRTI Kísérleti Állomás, Ugod. Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya (Pécs). Móra Ferenc Múzeum Természettudományi Osztálya (Szeged). Mangáhércbánya Vállalat (Ürkút). MTA Biológiai Kutatóintézet (Tihany). MTA Dunántúli Tudományos Intézete (Pécs). MTA Földrajztudományi Kutatócsoport (Budapest). MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (Budaoest). Növényvédelmi Kutatóintézet Laboratóriuma (Keszthely). Országos Meteorológiai Intézet (Budapest). Országos Természettudományi Múzeum öslénytára, Növénytára és Allattára (Budapest). Madártani Intézet (Budapest). Pedagógiai Főiskola Állattani Tanszéke (Eger). Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya (Szombathely). Uránkutató Vállalat (Balatonfüred). Felhívásunkra nemcsak intézmények, hanem magánkutatók (a Bakony kutatásában vállalt témájuktól teljesen eltérő a főfoglalkozásuk) is részt vállaltak a kutatásiban, akiknek száma összesen 17. Az 1962. évben végzett munka Tudományos programunk — „A Bakony természeti képe" — első évében legfontosabb tevékenységünk az volt, hogy előkészítsük az egész munkával kapcsolatos teendőket, másrészt pedig tájékoztassuk az érdekelteket elgondolásunkról mind írásban, mind szóban. „A Bakony természetvilágának tanulmányozási terve" címen részletes tervet állítottunk össze, amit a következőkben itt is ismertetünk. Ebben megjelöltük azokat a kutatási főtémákat, melyeket feltétlen szükségesnek tartottunk a Bakony minden oldalú természettudományi megismerése szempontjából. A főtémák lényegében megfelelnek egy-egy tudományágnak, melyekkel ha együttesen és intenzíven foglalkozunk, akkor végül elérhetjük az előbb megjelölt célunkat. Egyetlen vonatkozásban tettünk megszorítást. A Bakony természetvilágának megismerésekor kizárólag a szoros értelemben vett természettudományi témákkal foglalkozunk. Ezalatt kizárólag a természettel, tehát az ember közvetlen és intenzív befolyása alatt nem levő természeti jelenségekkel való vizsgálódást kell érteni. Ilyen például az őslénytan, természeti földrajz, a 392 növény- és állatvilág (flóra és fauna) stb. tanulmányozása. Az analitikai kémia, a hangtan, az atomfizika, az állattenyésztéstan, a szívsebészet stb., stb. is természettudomány, de már nem az „érintetlen" természetet vizsgálja, hanem az ember valamilyen úton-módon mindig megfosztja eredeti „természetességétől" és többé-kevésbé hatalmában tartja azokat. Szokták a természettudományok e két nagy témakörét elkülöníteni úgy, hogy beszélnek elméleti és gyakorlati, leíró (deskriptív) és oknyomozó (kauzális) természettudományokról. Természetesen e két témakört nem szabad élesen egymástól elválasztani. Például az őslénytani kutatás mint „elméleti", mint „leíró" tudomány szolgálhatja a gyakorlatot a szénkutatás, az olajbányászás stb. során. De ez ne jelentse azt, hogy nincs szükség a megkülönböztetésre. Mit értünk a „Bakony-hegység" alatt? — Elsősorban a geográfusok a „Bakony" terület megnevezését két, éspedig tág és szűk értelemben használják. Szűk értelemben a Bakony alatt értik az Északi- (vagy öreg-) Bakonyt, a Déli-Bakonyt és a Bakonyalját. Tág értelemben pedig az előbb felsoroltakhoz értik még a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét és a Balaton-felvidéket (Bulla 1962:81). A továbbiakban a „Bakony" megnevezést az utóbbi értelemben használjuk, tehát beleértjük az összes felsorolt résztájakat (ennek a területnek a nagysága 3000—3200 km 2 ). „A Bakony természeti képé"-vei kapcsolatos valamennyi szükséges kutatást itt szándékozunk végezni és a feldolgozás is erre a tájra terjed ki. Szomszédos területekre csak olyan mértékben terjesszük ki a kutatást, amenynyire az illető téma szükségessé teszi azt, hogy öszszefüggéseiben szemlélhessük a jelenségeket. — Külön ki kell térni a Balatonra és a Kisbalatonra mint szomszédos területeikre. A Balatont és a Kisbalatont nem kívánjuk a közvetlen vizsgálat tárgyává tenni, illetve csak oly önértékben, amennyire az szükséges. Tesszük ezt elsősorban azért, mivel a Balaton a Kisbalatonnal együtt mint természeti képződmény a Bakonnyal azonos fontosságú tájnak lehet tartani és ezért korszerű feldolgozása önálló vállalkozás és munkát képez. A részletes kutatási terv — mikép az előzőekben már jeleztük — kiterjedt valamennyi, szoros értelemben vett természettudományi ágra. Az alábbiakban ismertetjük ezt a tervet: A Bakony földszerkezete (geológia) A Bakony földszerkezeti viszonyait (geológiáját) igen részletesen tanulmányozták és erről sok cikk, dolgozat, tanulmány, monográfia és könyv jelent
