A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhbehívótáblák

JEGYZETEK 1 Hornylk János: Az idézőpecsétről. Magyar Akadémiai Értesítő Philosophiai, törvény- és történettudományi oszt. IV. köt. 1864. 41—53. 1. és Viski Károly: Bírópecsét. Egy árpádkori jogszokás emléke. Népünk és Nyelvünk. Szeged. 1930. 48—110. 1. 2 Jakubovich Emil: I. Endre király törvénybeidéző érc billoga. Turul, 1933. 56—74. 1. s A céhbehívótáblák és a törvénybeidéző billogok használatának középkori jogszokáson alapuló közös eredetére Vajkai Aurél hívta fel a figyelmet. (Vajkai Aurél: A Bakony néprajza. Budapest, 1959. 66. 1.) 4 Domanovszky Sándor: Magyar Művelődéstörténet. Bp. é. п. П1. köt. 656. 1. 5 „CSAKVARI NEMES CSIZMADIA CZÉHNEK JARATO TÁBLÁJA" felirat a csákvári csizmadia céh 1760-ból való nyeles tábláján. (Székesfehérvári Múzeum.) Közölte Vajkai Aurél: A lábbeli készítés múltjából Veszprém megyében. Cipőipari Dokumentáció. 1960. november. 9. 1. 70. kép. 6 Ecsedi István: Vezető Debrecen sz. k. város Déri Múzeumában. 1930. 136. 1. 7 Nylresi-Tichy Kálmán: A rozsnyói városi múzeum céhtáblái. Különlenyomat. Oj Magyar Museum. III. köt. I. (V.) füzet. Kassa, 1943. 8 Mihalik József: Vezető a Sárosvármegyei Múzeum gyűjteményeiben Bártfán. Kassa, 1906. 100. 1. 0 Pető József: A debreeeni tímárok céh- és mesterség szavai. Debrecen, 193». 27. 1. io Budapesti Egyetemi Könyvtár. Prlv. et Art. Ceharum XXXI./2. П1. articulus. (1640, 1700.) 11 Uo. П/1. Hetedik articulus. (1692.) Ismertette Vajkai Aurél: A Bakony-vidéki bőrfeldolgozó ipar emlékei. Régi tímár mesterség Veszprém megyében. Cipőipari Dokumentáció. 1961. július. 64. 1. 12 Richter M. István: A mesterek a céhvilágban. Különlenyomat. Ethnographia — Népélet 1934. 1—2. sz. 1. 1. is Nylresi i. m. 3. 1. 14 Pető i. m. 26?. 1. 15 N. Bartha Károly: A debreceni gubacsapócéh. Debrecen, 1937. 70. L 16 Debreceni Déri Múzeum. L. sz. 1910: 449. VI. Regula. 17 Koller Gusztáv: A soproni céhek életéből a XVI. és XVII. században. Budapest, 1915. 34. 1. 18 Rajka Géza: A kolozsvári szabócéh története a XVXVII. században. Kolozsvár, 1913. 128. 1. 1

9 Richter M. István: A céhlegények gyűlése. (A németprónai céhéletből.) Ethnographia 1920—22. Bp. 1923. Képét ugyancsak Richter M. István közölte: A pénz megtisztelése. (Németprónai céhszokás.) Ethnographia 1918. 261. 1. 6. sz. ábra. 20 Vajkai Aurél: A bakonyvidéki bőrfeldolgozó ipar emlékei. Régi tímár mesterség Veszprém megyében. Cipőipari Dokumentáció. 1960. november. 2. 1. 21 Épp ezért feltűnő, hogy — amint Vajkai Aurél megállapította — a tobakok jegyzőkönyve csak egyszer (1827) tesz említést a táblajárásról. (Vajkai Aurél: A lábbelikészítés múltjából... 67. 1. 22 Pető i. m. 26. 1. 2

3 Isenberg, Heinrich: Altes Brauchtum im Handwerk. Das Gesellenwandern und was damit zusammenhing. Münster i. W. 1934. 64. 1. 24 Zunftwappen und Handwerksinsignien der Bäcker, München, 1912. 25 Krebs, Werner: Alte Handwerksbräuche. Basel, 1933. 200—204. 1. 26 Leers von, Johann: Das Lebensbild des deutschen Handwerks. München, 1938. 342—343. 1. 27 Rumpf, Max: Deutsches Handwerkerleben und der Aufstieg der Stadt. Stuttgart, 1955. 171. 1. 28 Erich, Oswald. A.—Beitl, Richard: Wörterbuch der deutschen Volkskunde. Leipzig, 1930. 361. 1. 28 Leers i. m. 342. 1. 30 Isenberg i. m. 60—61. 1., 1. és 3. sz. kép. si Wissel, Rudolf: Des alten Handwerks Recht und Gewohnheit. Berlin, 1929. II. 312. 1. 3

2 Koelner, Paul: Basler Zunftherrlichkeit. Ein Bilderbuch der Zünfte und Gesellschaften. Basel, 1942. 27. 1. 15. sz. kép. 33 Richter M. István: A céhlegények gyűlése. (A németprónai céhéletből.) Ethnographia 1920—22. 101—110. 1. 1. ábra, és Richter M. István: A pénz megtisztelése. (Németprónai céhszokás.) Ethnographia 1918. 258. 1. 3. ábra 3—4. kép. és 4. ábra 2—3 kép. 34 Budapesti Egyetemi Könyvtár. Priv. et Art. Ceharum LIX. (8/1611. és 1739.). 35 Rosier, Rudolf: Beitrag zur Geschichte des Zunftwesens. Alteres Zunftwesen in Hermannstadt bis zum Jahre 1526. Hermannstadt, 1912. 47. 1. 36 Bruckner Győző: A késmárki céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége. Miskolc, 1941. 186. 1. 37 Domanovszky i. m. Ш. köt. 583. és 656. 1. 38 Rumpf i. m. 57. sz. kép. 39 Temesváry Ferenc: A céhládák szerepe a céhek életében. Budapest, 1958. 13. 1. 40 Pozsár István: A Csongrád megyei céhek története. Csongrád, 1912. 133. 1. 41 Ezek közül 6 tábla képét és leírását Vajkai Aurél már közölte. L. a következő jegyzetekben. 42 Veszprémi Bakonyi Múzeum (továbbiakban: VBM). L. sz. C—50. 25 X 19 cm. Közölte: Vajkai: Lábbelikészítés .. . 9. 1. 66. kép. 43 VBM L. SZ. C—51. 28 X 19 cm. 44 VBM L. sz. C—54. 24 X 19 cm. 45 Magyar Néprajzi Múzeum (továbbiakban: M. Népr. M.). L. sz. 100.072. 25 X 19 cm. 46 VBM L. sz. C—52. 22 X 19 cm. 360