A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1963. évi munkájáról

kiállítási helyiség helyett egy önálló épületet bizto­sított számunkra. A tervezett felújítási munkák 1964-re húzódtak át. 10. Helytörténeti kiállítás, Várpalota Fejlesztési tervünkön felül, a várpalotai tanács és az ottani művelődési ház segítségével hoztuk létre a szervezet újabb kiállítóhelyét. Az itteni helyi gyűjte­mény anyagának raktári és kiállítási célokra tör­ténő elkülönítésével, a Bakonyi Múzeum gyűjtemé­nyének igényevételével és egy új, nagyobbméretű te­rem biztosításával az új kiállítás megrendezésének előfeltételei biztosítottak voltak. Igazgatóságunk a tárlókat bocsátotta rendelkezésre s ezzel a Múzeumi Hónap idején megnyithattuk legmodernebbül meg­rendezett kis kiállítóhelyünket, melynek látogatott­sága meglehetősen nagy, két hónap alatt 2142 fő. A várpalotai vár hasznosítását tárgyaló értekezle­ten résztvettünk s ott, javaslatunkat elfogadva a vár földszinti részének három szárnyában létesítendő helytörténeti múzeum helykijelölése is megtörtént. Ez az új helyiségsor előreláthatólag 1968-ban ké­szül el. 11. Vármúzeum, Veszprém A veszprémi várban, az egyre fokozódó és ideirá­nyuló idegenforgalom igényeinek kielégítésére há­rom kiállítási egységet létesítettünk. Közülük a Szent György-kápolna átrendezése már 1962-ben megindult, ez évben újabb, innen származó kőfarag­ványok elhelyezésével és a javaslatunkra a városi tanács költségén restaurált Szent Imre-szobor felállí­tásával be is fejeződött. A Hősi Kapuban 1959-ben megrendezett és kivitelében is elavult kiállítást tel­jesen átrendeztük, felújítottuk, kőtári részlegét a Bakonyi Múzeum anyagával bővítettük. A veszp­rémi püspökséggel folytatott tárgyalásaink eredmé­nyeként a Gizella-kápolnát is bekapcsolhattuk a be­mutatható egységek sorába, itt is magyarázó felira­tokat helyeztünk el s innen származó faragványokat. A Vármúzeum egységeinek látogatottsága a kellő teremőri létszám, propaganda eredményeként az előző évi tízszeresére nőtt, 106 998 főre. 12. Helytörténeti kiállítás, Zalavár A terveknek megfelelően az itteni iskolai és Lan­tos Hilar magángyűjteményének igénybevételével korszerű kis kiállítást készítettünk a zalavári ásatá­sok bemutatása céljából. Ezt megelőzően a kiállítási helyiséget felújítottuk. A kiállítást Cs. Sós Ágnes forgatókönyve alapján rendeztük meg, a Balatoni Múzeum munkatársainak segítségével. Megnyitására júliusban került sor. A kis gyűjtemény látogatott­sága 1073 fő volt 1963 második félévben. 13. Reguly Múzeum, Zirc Az itteni, helyi kezdeményezésre létrejött kiállítás felújítása ez évben elmaradt, mivel anyagi erőfor­rásainkat a tapolcai Batsányi-emlékkiállítás meg­rendezéséhez csoportosítottuk át. Lényeges változás tehát nem történt, a múzeum propagálására plakátot készíttettünk. A múzeum látogatóinak száma 19 155 fő volt, másfélezerrel több, mint az előző eszten­dőben. VI. Szakmai felügyeletünk alá tartozó kiállítóhelyek, gyűjtemények vonatkozásában az alábbiakat álla­pítjuk meg: Általánosságban igazgatóságunk igyezett érvénye­síteni a szervezet létrehozásakor ráhárult megbí­zást e gyűjtemények, kiállítások működtetésének, nyilvántartási munkájának tekintetében. E tevé­kenységünk azonban legtöbb helyen még csak elő­készítő tárgyalásokig jutott el, másutt formálisnak volt mondható. 1. Porcelánmúzeum, Herend A Múzeumi Főosztály kiküldötteivel együtt meg­tekintettük az itt létesítendő új, állandó kiállítás munkálatait. Javaslatunkra a gyár vezetősége mű­ködési engedélyért folyamodott és segítségünkkel ki­dolgozta a múzeum szervezeti szabályzatát. A mú­zeum kiállításának megrendezése és megnyitása a jövő esztendőre húzódott át. 2. Kinizsi Vármúzeum, Nagyvázsony Az itteni kiállítóhely, továbbá az itteni ásatásaink anyagát tartalmazó raktárhelyiségek ügyében, a lé­tesítendő szabadtéri néprajzi múzeum berendezése tárgyában megnyugtató döntés nem született. így a helyzet továbbra is megoldatlan, a Vármúzeum kiállításának átrendezése sürgető feladat marad to­vábbra is, a régészeti anyag és kőtár végleges elhe­lyezése, beleltározása és kiállítása is várat magára. A népi műemléképületben ujabban elhelyezett köz­ségi könyvtár nem a legmegfelelőbb hasznosítási módja ennek a kisajátított és mintaszerűen helyre­állított épületnek. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom