A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Vajkai Aurél: Cserszegtomaj helynevei

17. Az 1845. évi térképlap helynevei, az alék és Cserszeg határá­nak feltüntetésével. 17. Ortsnamen der Karte vom J. 1845, mit Bezeichnung der Alleen und der Gemarkung von Cserszeg. 17. Les noms de lieux de la carte de 1845, avec indications des allées et les confins de Cserszeg. 17. Топонимы листа карты, составленной в 1845 г., с указа­нием путей и окогицы Черсега. Akol, Barátgödör, Battyánhát (315 m), Biked (181 m), Cserszegtomaj, Csókakő, Csókakő folyó, Dobogó, Farkaságya, Gyöngyös patak, Gyöngyösi csárda, Ka­vics (kő) bánya, Kcs (kocsma), Keserű torony (406 m), Kígyóvári kút, Kígyóvári malom, Koponár (249 m), Kőhát (297, 304 m), őrház, Őzes tó, Pörkölt hegy (364 m), Szegtető (310 m), Selyemhegy (191 m), Szentmiklósi erdő, Tömlöcvölgy, Tusakos (364 m), Várvölgy, Verébhegy. — A Várvölgytől keletre eső terület: Apró hegyek, Csetényi kút, Csetényi rét, Csider kút, Csider völgy, Hadszoros, Homokosi lap, Keskeny erdő, Lóhegy, Majálishegy, Meleghegy, Messzelátó (331 m), Szárhegy, Szárhegyi akol, Szék­tető (394 ni). — Kiegészítésül: Keszthely 123 m (41. kép). III. Az okleveles és térképes történeti anyag áttekin­tése után most vizsgáljuk meg a helynevek szere­pét, életét, az ahhoz fűződő hagyományokat az élő népi szemléletben. Vizsgálataimat első ízben 1940­ben végeztem, amikor idősebb, főleg favágással fog­lalkozó cserszegi férfiakat kikérdeztem a helynevek­re vonatkozólag és a helyneveket a lehetőséghez képest térképen rögzítettem. Cserszegtomaj hegy­község területe tulajdonképpen csak a lakott vidékre terjed ki, a környező erdő uradalmi, illetve városi birtok volt a gyűjtés idején, azonban a közelebbi tájak helynevei szintén bekerültek a gyűjteménybe, tekintve, hogy az erdők meglehetősen hozzátartoz­nak a hegyközségi ember életéhez, s így a hely­neveket jól ismerik. A mellékelt térképvázlaton je­löltem a főbb útvonalakat, mint a nyugati szélső, Keszthelyről Zalaszántóra vezető utat, a keleti szélső Várvölgyére (régebbi nevén Zsidre) vezető és a kö­zépső, Rezire vezető utat, az utóbbi osztja tulajdon­képpen ketté a hegyközséget a nyugati Tornajra és a keleti Cserszegre. Az alább közölt helynévleírások, magyarázatok az adatközlőktől vett legtöbbször szó szerinti idézetek, tehát nem a szerző megállapításai. 1. Lakott vagy művelés alatt álló területek 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom