A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1963. évi munkájáról

rult meg a Nagyvázsony—csepelyi falu ásatás anyagának az előző évről hátramaradt része s más kisebb, a korábbi években múzeumba került leletegyüttesek. Míg a régészeti gyűjteményben úgyszólván teljesen befejeztük, az iparművészeti gyűjteményben lassúbb tempóban, csak folytattuk a leltározást, azonban a törzsanyag sem ebben, sem a képzőművészeti gyűjteményrészlegben nem mondható teljesen beleltározottnak. A néprajzi, természettudományi, numizmatikai gyűjtemény folyamatos gyarapodása természetszerűleg leltározásra került. A természettudományi gyűjtemény csak szekrénykataszteres nyilvántartásban szereplő rovargyűjteménye a preparátor munkábaállításával s a gyűjtés intenzívebbé válásával 1963-ban több mint 10 000-rel nőtt. Tovább folytattuk a revíziózás munkáit, főleg a régészeti és a természettudományi gyűjteményrészlegben. A 82 000 db-os, beleltározott gyűjteményből 50 000 db revíziózott. 1963-ban 10 000 régészeti és 500 néprajzi karton készült. A régészeti gyűjtemény úgyszólván 100°/oosan kartonozottnak vehető, hasonlóképpen a geológiai gyűjteményrészleg is, így a jövőben a néprajzi, ipar- és képzőművészeti gyűjtemény kartonozásának befejeződése után a nyilvántartás naprakész állapotba hozható. Folyamatosan végezzük a régészeti gyűjtemény tárgyainak fényképekkel történő ellátását is. Adattárunk kezelése csak a régészeti topográfia kutatásainak megkönnyítése érdekében végzett rajz-, feljegyzés s más dokumentációs anyag rendezésében nyilvánul meg. A fotótár fejlesztése, nyilvántartási munkák végzése az előző évi ütemben folyik. (1300 új felvétel s csaknem ugyanennyi beleltározása.) A könyvtár helyzetén alapvetően, megfelelő személy hiányában, 1963-ban sem tudtunk segíteni, gyarapodása a szokásos ütemben folyt. 3. Tudományos munka a) Elkészült, részben külső munkatársak bevonásával, a Bakonyi Múzeum új régészeti, néprajzi kiállításának forgatókönyve. Az egyeztetést, összehangolást, tématerv kidolgozását Éri István végezte. A keszthelyi Balatoni Múzeum új állandó kiállítási forgatókönyvének készítésében a Bakonyi Múzeum munkatársai még nem vettek részt, ez a jövő évben várható. Néhány, tervbevett, de egyelőre meg nem valósított kiállítás forgatókönyvét sem készítettük el (Badacsony, Nagyvázsony-szabadtéri néprajzi múzeum, Ábrahámhegy). A tervnek megfelelően készült el a sümegi geológiai kiállítás forgatókönyve (Papp Jenő közreműködésével), a tihanyi népművészeti kiállításé (Vajkai Aurél). Terven felül Éri István a veszprémi Vármúzeum felújított kiállításának forgatókönyvét készítette el, míg Papp Jenő a kőszegi természetrajzi kiállítás rovartani részének forgatókönyvét írta meg. b) Egyéni tudományos munkásság tekintetében a múzeumi szakemberek tevékenysége nagyjából tervszerűen folyt. Éri István szerkesztette a múzeumi szervezet Közleményeinek I. kötetét s ebbe az 1962. évi munkabeszámolón kívül tanulmányt írt „A nagydémi lararium múzeumbakerülése", illetőleg „A nagyvázsonyi Kinizsi-vár famaradványai" címmel (utóbbit Takáts Vilmossal közösen). Folytatta a Bakonyi Múzeum történetére vonatkozó kutatásait, a Veszprém megyei régészeti topográfia második kötetének szerkesztési-előkészítési munkálatait. Kisebb ütemben folyt a nagyvázsonyi ásatások feldolgozása, a kisvárdai várásatás feldolgozása elmaradt. Vajkai Aurél leadta a „Balaton népe" c. kötetének kéziratát (Gondolat Kiadó), folytatta „Szentgál szellemi néprajza" с munkájának megírását. Elkészítette „Adatok a Balaton melléki szőlőhegyek népi építkezése" с tanulmányát Közleményeink részére. Papp Jenő két tervbevett szakpublikációját az Acta Zoologica és a Rovartani Közlemények számára elkészítette. Megírta Közleményeink számára „Adatok a Bakony-hegység méhalkatú (Apoidea) faunájához" с tanulmányát. Irányította a Bakony természeti képe kutatóprogram munkálatait, erről az októberi Múzeumi Hónap folyamán tartott tudományos értekezletre beszámolót készített, továbbra szerkesztette e kutatóprogram tudományos kiadványsorozatának első számait. c) Tanulmányúton volt Éri István Lengyelországban (4 hét), Papp Jenő Csehszlovákiában (2 hét). Mindhárom tudományos dolgozónk részvett a szakmúzeumok által szervezett szakmai-ideológiai konferenciákon. Éri István vezette a Békés megyei múzeumi igazgatóság munkáját vizsgáló bizottság tevékenységét. Isaszegi János restaurátor egyhónapos továbbképző tanfolyamon vett részt a központi múzeológiai-technológiai csoportnál. 4. Népművelési munka a) 1963-ban összesen húsz időszaki kiállítást rendeztünk. Miután állandó kiállításaink közül a néprajzit az építkezések miatt áprilisban, a régészetit az átrendezés miatt augusztusban le kellett bontanunk, az időszaki kiállítások nem vonzottak az előző évi eredményt elérő látogatót, bár kétségtelen, hogy 26