A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1963. évi munkájáról

lenteseket kertünk, másrészt értekezleteket szerveztünk. A keszthelyi és veszprémi múzeumok tudományos munkatársai aránylag ritkán találkoztak, az 1962. évi munka kiértékelése és az 1963. évi jóváhagyott terv megtárgyalása az év elején tartott értekezletnek volt tárgya. Majd az év végén az 1963. évi munkateljesítés és a következő év terve került megvitatásra. Mindkét alkalommal jelen voltak értekezletünkön a Múzeumi Főosztály, illetőleg a Megyei Tanács képviselői (így a többi között a Főosztály vezetője és a Végrehajtóbizottság elnökhelyettese is). Az 1963-iban még mindössze öt tudományos munkatársra szorítkozó kutatógárda a szervezet működésével kapcsolatos elvi-tudományos jelentőségű problémákat részletesebben még nem vitatta meg, ugyanígy nem bocsátkoztunk az egyes munkatársak szakmai tevékenységének vizsgálatába sem. Azt azonban, hogy minderre szükség van, a kis kollektíva tagjai is érezték s a tudományos munkatársak létszámának növekedése 1964-ben az ilyen irányú igények kielégítését automatikusan is szükségessé tette. Többször sor került az Igazgatóság tevékenységének külső szervek közreműködésével történő megvitatására, így 1963 januárjában az MSZMP megyei agit.-prop. osztálya mellett működő kulturális bizottság megtárgyalta a megyei múzeumigazgató „Múzeumaink szerepe és tevékenysége népművelési célkitűzéseink megvalósításában" с referátumát (közzétéve a Múzeumi Közlemények 1963. évi 1. száma 35—46. o.). Az Országos Múzeumvezetői Konferencián ugyanazon év decemberében ugyanő korreferátumot tartott a helytörténeti kutatás múzeumi vonatkozásairól. Járási, városi és községi tanácsok napirendjén az év folyamán többször szerepelt a helyi múzeum ügye (így Pápán, Tapolcán, Várpalotán, Veszprémben, Sümegen). Többször volt alkalmunk viszont az egyes múzeumok gondnokainak, szolgálatvezető teremőreinek összehívására s a kismúzeumok működésével kapcsolatos problémák megtárgyalására. Az egyes múzeumokba történt helyszíni kiszállások az Igazgatóság központja részéről ugyanis, közlekedési eszköz hiányában, csak negyedévenként egyszer voltak foganatosíthatók, esetenként még anynyiszor sem. Ezeken a megbeszéléseken a hatékony népművelési munka eszközeiről (propaganda, tárlatvezetés stb.), továbbá a gazdasági jellegű problémákról esett szó. Feltétlen eredményesek voltak ezek az összejövetelek, ami a színvonalasabb népművelési munkában is megmutatkozott, de abban is, hogy mind kevesebb nehézség merült fel adminisztrációs-gazdasági vonalon. Az októberi Múzeumi Hónap alkalmával volt először módunk eredményesen dolgozó munkatársainkat megjutalmazni az Igazgatóság jutalmazási alapjából. Mint utaltunk rá, a költségvetési előirányzat egyes tételeinél a kívánatosnál többször kényszerültünk címmódosítások, hitelátcsoportosítások engedélyeztetésére. Ez a tervszerű gazdálkodást esetenként zavarta, azonban a gazdasági részleg jó munkáját sok tény bizonyítja. így az, hogy a kétmilliós költségvetés s azon túl a több mint 300 000 Ft-os póthitelösszeg, továbbá 200 000 Ft-ot meghaladó külső támogatás, összesen 2 531 0000 Ft felhasználása jelentős hibák nélkül, előírásszerűen megtörtént. Ezen belül például félmilliós épületfelújítási hitel felhasználása hét múzeumunk kisebb-nagyobb alakítása, tatarozása céljára 1963 augusztusában 90°/o-ban megtörtént. Megfelelően s az újabb tapasztalatok figyelembevételével történt az 1964. évi költségvetési előirányzat kidolgozása is, amely végül 2 591 000 Ft-os végösszeggel került jóváhagyásra. (Ez az előző évi előirányzatot több mint 30, az 1962. évit több mint 100%-kal haladja meg.) Tetemes munkát jelentett az év első felében a korábban nem mindenütt megfelelően vezetett álló- és fogyóeszközleltár teljesen új alapokra helyezett felvétele is. Sok helyen a múzeumi ingatlanok sem voltak telekkönyvileg tisztázva, különösen a kismúzeumok esetében s a Balatoni Intéző Bizottság által használatunkba átadott tihanyi ingatlanoknál. Ez a munka még 1964-re is áthúzódott. Még a vártnál is nagyobbra nőtt az Igazgatóság ügyiratkezelése. A négyezernél több ügyirat s általában az adminisztráció követelőén felvetette főfoglalkozású adminisztrátor beállítását, amire 1964-ben lehetőségünk is nyílott. Ugyanígy szükséges volt részfoglalkozású munkaerővel a bérszámfejtés, illetőleg az anyagnyilvántartás feladatait a két főfoglalkozású gazdasági munkaerő válláról levenni. Az év végén az Igazgatóság soronkívül, a feladatok nagyságát méltányló elbírálás alapján egy Skoda-furgon gépkocsit kapott, melynek üzembehelyezése azonban csak 1964 januárjában történt meg. Itt említjük meg, hogy jelentős munkát jelentett a múzeumi szervezet belépődíjakból, kiadvány-, levelezőlap árusításból és egyéb térítésekből összetevődő bevételének adminisztrálása is, hiszen ez az összeg meghaladta a 300 000 Ft-ot. Az első, teljesen önállóan irányított gazdasági év erősen központi irányításra épült. Elvünk, nemcsak a pénzügyi tevékenység vonalán, az volt, hogy a lehetőségek kitapasztalása, de a feladatok mértéke is csak centralizált vezetés mellett végezhető el. A további években fokozatosan kívánjuk, már a feladatok és lehetőségek minden munkatársunk által meg22