A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sz. Czeglédy Ilona–Koppány Tibor: A Balatonfűzfő–mámai románkori templomrom

falnyelv nyomán és a hasonló kapuformák alapján rekonstruáltuk a kapu egykori képét: ez egyszerű téglalap alakú kapunyílás lehetett, félköríves boltívvel áthidalt és e felett oromzattal kialakított előépítménnyel. A templom építéstörténete A templom építésének története most már a történeti források és a feltárás adta támpontok, az építészeti rekonstrukció együttes szemléletében rajzolható meg. Máma falu neve, mint említettük, egyik legkorábbi írásos okmányunkban maradt ránk. A veszprémvölgyi kolostorral egyidőben más, görög alapítású, görög nyelvű kolostorok is léteztek hazánkban. A szávaszentdemeteri, a pentelei, visegrádi, tihanyi görögkeleti kolostorok szintén a X.— XI. században települtek.

50 A bizánci, keleti kultúrkör hatását tükrözték és kellett tükrözzék, amely a X—

XII. sz.-ban nagy befolyással volt hazánk történetére. Ebben az oklevélben a falu templomáról még nem történik említés. Ha volt is már ekkor valamilyen templom a faluban, ez feltehetően fából készülhetett. Sajnos a feltárás semmilyen támpontot nem tudott adni arra vonatkozóan, milyen lehetett Máma faluban a legelső templom. Az 1297-es veszprémvölgyi (akkor már cisztercita zárda), adománylevélben, annak megerősítésében szerepel először Máma egyházának neve: „ecclesia Sancti Ladislai de Mama". A templom alaprajzi elrendezése és a legkorábbi leletanyag is arra enged következtetni, hogy a templom mai formájában — sekrestye nélkül — még a XIII. sz.-ban megépül. Az 1297-es évszám adja a templom keletkezésének ante quemjét. A templom védőszentje Szent László. László királyt 1192-ben avatták szentté. Ez a dátum adja tehát a templom keltezésének post quemjét. Szent László tisztelete egyébként is III. Béla uralkodása alatt terjedt el nagymértékben. Templomunk tehát nem épülhetett XII. sz. végénél előbb, sem pedig a XIII. sz. második felénél később. A századok folyamán, a török pusztításokkal egyidőben nyilván a templom is tönkremehetett. A feltárás során az északi oldalon sekrestye falai kerültek elő. Ezeknél már a feltárás is bebizonyította, hogy a sekrestye csak későbbi toldás lehet. A levéltári kutatásnak sikerült kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy a sekrestyét alapjaitól a győri jezsuita kollégium építtette 1702-ben, a templom renoválásakor. 1773-ban remetelakás is állt az elhagyott pusztának számító telepen. A XVIII. sz.-ban a falu végleg elpusztul, elnéptelenedik, a templom rommá lesz; majd 1932-ben délnyugati sarkát is lebontják. Máma az egyik legrégibb Balaton környéki falu. Temploma alaprajzi elrendezésével nem áll egyedül, szorosan kapcsolódik a környék más, egyenes szentélyzáródású templomainak népes csoportjához. A mámai rom tehát csak egyike annak a sok, hasonló alaprajzú és felépítésű falusi templomnak, amely a XIII. század végén a Balaton északi partvidékén állott. A tágabb értelemben vett Veszprém megyei Balaton környékén 70 román kori templomot és templomromot találunk.

51 Közülük a többség, közel 40 egyenes és csak 17 félköríves szentélyzáródású. Mondhatjuk tehát, hogy ennek a vidéknek az egyenes szentélyzáródású román falusi templom jellegzetessége volt. Hosszú ideig tartó és sokrétű kutatás kell még ahhoz, hogy Veszprém megye és ezen belül a Balaton környékének román kori művészetét megismerhessük. Az elpusztult Máma falu templomának romjával kapcsolatosan mégis időszerűnek érezzük több olyan gondolat felvetését, amely talán közelebb visz bennünket a kérdés tisztázásához (24. kép). Mi az oka annak, hogy ezen a vidéken az egyenes sz/enitélyzáródás a románkori falusi templomok uralkodó formája? Miért van ezen a területen olyan sok belőlük? Románkori falusi templomainkkal kapcsolatban az eddigi kutatás több tanulmányban foglalkozott az egyenes és az íves szentélyzáródás kérdésével.

52 Az ország egyéb területein, hasonló téma kutatása közben merült fel a cisztercita késő román művészet hatása, amely köztudomásúan egyenes záródással építette fel templomainak szentélyeit. Emellett számba vették a korabeli kezdetleges technikai tudás és végül az ősi faépítkezés hagyományainak továbbélését. Ezeknek a lehetőségeknek esetleges Balaton vidéki hatását a további kutatás feladata lesz kimutatni.

53 Területünkön a cisztercita művészet hatását a kutatás hiányos volta miatt ma még nem tudjuk megrajzolni. Az azonban biztos, hogy a Balaton északi partján jóval a cisztercita késő román építészet hazai megjelenése előtt voltak egyenes szentélyzáródású templomok. Elég itt talán a tihanyi altemplomra utalnunk, amelyről éppen legutóbb mutatta ki a művészettörténeti kutatás, hogy Pannonhalma hatására épült.

54 Az elpusztult veszprémi Szt. Miklós templomról a régészeti kutatás mutatta ki, hogy a XI. században épült.

55 Veszprém többi, korai templomát, így a számunkra legfontosabb székesegyház középkori alaprajzát nem ismerjük. A várost környező falvakban románkori falusi templom nem imaradt ránk. A tihanyi monostor XIII. századi falvaiban azonban érdekes módon sorra egyenes szentélyzáródású temp150