A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Sz. Czeglédy Ilona–Koppány Tibor: A Balatonfűzfő–mámai románkori templomrom
A rovásadó-összeírások igen gazdag anyagot szolgáltatnak az ország XVI—XVII. századi életére; így Veszprém megyére és az általunk tárgyalt faluk életére is.1 9 Kitűnő képet kapunk arról, milyen véres, mozgalmas események játszódnak le, hogyan pusztulnak és települnek újra egész falvak, sokszor egymás után több ízben is. A lakosság, amennyiben teheti, elmenekül a többszörös magyar és török adóbehajtás elől. A veszprémvölgyi kolostor és birtokai is átmenetileg Palota várához tartoznak. Palota ura ekkor Podmaniczky Rafael és János. Veszprém eleste (1552) után az apácák Körmendre menekültek, ahol a körmendi ciszterciek filiálisaként élnek tovább. Jellemző a környék XVI. századi életére az a török levél is, amelyet a keneseieknek küldött a fehérvári aga, hogy adóalanyait visszacsalogassa: 20 „Mahumethi török hitemre, Űri Emberségemre s becsületemre, Szakállomra és esküszöm Sóra, kenyérre, hogy csak jüjjetek haza. Falutokba, Helységtekbe, Szántsatok, vessetek, kapállyatok, kaszállyatok és takarjatok, Senkitül Semmit ne félyetek, fejem fenállásáig nem hagylak benneteket senkinek megháborgatni. Sőt még Adótokat is megkissebétem." Márnáról is, a kolostor többi birtoka mellett közel 150 éven át, az összeírásokból értesülünk: 1531-től 1545-ig a veszprémvölgyi apácák birtokaként szerepel a falu a dicálisokban.2i 1531-ben öt portát írnak össze, nyolc portát a törökök felégettek; 1536-ban nyolc portát láthatunk beírva és egy új épületet, meg hét elhagyott portát; 1542ben négy szegény porta volt — és tizenkét adózó; 1543ban ugyancsak tizenkét adózó. 1545-ben „ad Castrum Palota" felírást találjuk a falu neve alatt. Mint említettük, ekkor Palota ura, Podmaniczky János egyéb környező falvakkal együtt elfoglalta a kolostor javait, hiába volt azoknak védlevele János királytól.22 Hiába való volt az a királyi meghagyás is, hogy a Podmaniczky-családnak az erőszakkal elfoglalt birtokokat vissza kell adnia és tisztjeit a hatalmaskodástól el kell tiltania. 2 3 A Podmaniczky-család kezében levő balatoni falvakat csak 1552-ben sikerült az apácáknak visszaszerezniük, amikor már Körmenden vannak. Pápán iktatják őket újra a Veszprém körüli birtokaikba. 24 Birtoklásuk csak jelképes ezután, hiszen nagy távolságra élnek a falvaktól. Mutatja ezt az is, hogy hiába erősítik meg őket 1503-, 1567-, majd 1582-ben is, 2 5 ismét csak előfordul, hogy a tényleges helyzetet mutató tizedjegyzékben Palota tartozékaként szerepel a falu. 20 1557-ben 6 adózó porta van; 2 szegény, 5 elhagyott; 1559-ben 6 szegény porta szerepel; 1570-ben 3 inquilinus és 7 szegény portát láthatunk feljegyezve; majd 1574-ben 7 portát; 1576-ban négyet; 1578-ban „ad arcem Palota" szerepel az összeírásban. Egyidejűleg a török kincstári defterekben is megtaláljuk Márnát, mint a fehérvári szandzsákbég birtokát. 2 ? 1563—66-ban Máma 8 házzal 50 akcse adóval szerepel. 1572ben kirendelnek 1 embert 24 napi robotmunkára a fehérvári várhoz. Hogy a törökök komolyan vették az adóbehajtást és jogaik csorbítását, mutatja a szomszédos Sándor falu lakóihoz írt, ugyancsak harcias hangú török levél. 28 „Fejetek vesztése alatt Parancsolom, s ha karóba ne(m) akartak megh szaradni" . . . „azkit az én földemen Búzát, árpát, zabot vettetek hoza ne mereszelyetek nyúlny," „mert török hite(m)re megszáradtok az karóba(n) erete s Bírságot is fizetek . . ." 1588-ban készül Veszprém megyében az első magyar nyelvű összeírás, ahol falunkat a „Körmendy Apátzaké" megjelöléssel sorolják fel. 1596-ban a körmendi monostoré a falu, 1613-ban 1 portát, 1617-ben is 1 portát írnak össze. Az előző évekhez képest a porták száma egyre fogy. 29 A XVII. század elején azonban valamilyen újabb telepítésre kerülhetett sor, mert az apátság 1617-ben készített urbáriuma nagyobb népességről tanúskodik. 30 Márnán ekkor 16 telkes jobbágy él, ugyanannyi, mint a mindenkor népesebb Kenésén. Az urbáriumban szigorúan megszabják a szolgáltatásokat, pl. a mámaiaknak 12 tőkehalat kellett adniok Szt. Márton-napján. Még egy év nélküli urbáriumot ismerünk, amely szintén a század elejéről származik, feltétlenül 1625 előttről. Ekkor 9 jobbágy telekről tudunk. A telkek tulajdonosainak neve is fennmaradt Szt. György-, ül. Szt. Mártonnapkor 3 Ft 20 dénárt kellett fizetniök és a húsvéti ünnepeken pedig 64 tojást kellett beszolgáltatniuk Máma falu lakóinak. 1625-ben П. Ferdinánd a győri jezsuitáknak adományozza a lébényi bencés apátsághoz és a veszprémvölgyi kolostorhoz tartozott birtokokat és kezelésüket Dallos Miklós győri püspökre bízza. 82 Így az 1626-os összeírásban már a püspök birtokai közt szerepelnek. 33 1629-ben a birtokok kezelését a veszprémi püspök veszi át.34 A jezsuitákat 1638-ban két ízben is megerősítik birtokukban.35 1638-tól 16'48-ig másfél portával szerepel a falu, a dikális conscripciókban. 36 Az 1646-ból származó urbáriumban Mamán 26 egész telkes, 4 féltelkes jobbágyot és 4 zsellért sorol fel az összeíró. 1666-ban 23 telken 25 jobbágy él, 1691-ben pedig 22 telken 42 jobbágy.37 1696-os összeírásban a falu már nem szerepel. A következő esztendőkben a veszprémi kolostor eddigi birtokai a jezsuiták kezén maradnak, akik a XVI. sz. viharai után megrongálódott templomok kijavításáról is gondoskodnak. Megtaláltuk a győri jezsuiták iratai között egy olyan szerződést, amelyet a győri kollégium rektora két veszprémi építőmesterrel. Ruck Jánossal és Schräm Györggyel kötött. 38 A szerződés alapján a mámai templom belsejét és külsejét vakolják és meszelik, vakolt mennyezetet és új padozatot készítenek. A templomhoz új (a fundamento) sekrestyét építenek; a templom és sekrestye bejáratához lépcsőt készítenek, továbbá minden más munkát elvégeznek, ami a helyreállításhoz szükséges. A munkáért 35 forintot és a munka idejére szóló természetbeni ellátást (3 urna bor és élelem) kérnek. Mamán biztosan sor is került erre a munkára, ezt a falakról is leolvashatjuk (többrétegű vakolat, barokk vakolatréteggel), továbbá az ásatás napfényre hozta az északi oldalon a barokk sekrestyét. A Rákóczi-szabadságharc idején (1707) Tallián Ádám kapta meg a falut, mint elkobzott fiskális birtokot. 39 1717-ben a Balaton körüli birtokok ismét a jezsuiták kezén vannak, ám ekkor már Márnát, mint pusztát, Berényhez csatolják. 1719-ben Máma és Sándor elhagyott puszta falvaknak számítanak, melyeknek földjét a szomszédos falvak lakói művelik.40 1773-ban a jezsuita rend javait, az Állami Tanulmányi Alap kapja meg. 41 Ekkortájt készült egy leírás a győri jezsuita kollégium javairól, amelyben bővebben hallunk Praedium Mama-ról. A templomról is maradt ránk meglehetősen részletes leírás. 42 Ekkor már az 1702-ben restaurált templom leírását találjuk: A „jó anyagból" készült épületnek famennyezete 143
