A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Hümpfner Tibor: A zirci apátsági templom ásatása (1912–13)
téglázott sírra akadtunk. Teljes csontváz fekszik benne, mellén keresztbe tett karokkal.' A sírkő egyszerűsége Zirc első éveire mutat. Talán az első apát földi maradványait takarta, vagy valamelyik első kiváló jótevőét. ,' Aiguebelleben 1855-ben ráakadtak az alapító sírjára, amelyet hasonló sírkő takart. A loccumi apátság káptalantermében is van három hasonló sírfedőlap. A hagyomány szerint az alapítók sírkövei. (XII. század vége felé). A templomból jövet a kereszthajó után van a bejárat a sekrestyébe, illetve az armariumba. Itt tartották a könyveket. Majd a capitulum díszes kapuja következik, amelynek két oldalán nyitott ablak van. A capitulum bejárata előtt találtuk a szép gótikus sírfedő lapot, egyszerű, de igen szép faragású domborművű kereszttel. Szintén fölírás nélkül; három darabra törve. Nagysága: 149,5X50X16 cm. Az alatta levő csontvázak meg voltak bolygatva. A káptalan előtti sírhelyet is mindig dísz sírnak tekintették. Déli irányban tovább haladva elmegyünk a kis auditorium majd az átjáró folyosó vagy a dormitoriumba vezető lépcső, és végül a nagy auditorium ajtaja előtt. A keresztfolyosó déli szakaszából nyílt az ajtó a calefactoriumba és a refektoriumba. A refektorium helyével szemben rátaláltunk a hatszögű kútház alapfalaira, amely a most is meglevő kutat veszi körül. Itt mostak kezet a szerzetesek, mielőtt a refektoriumba mentek. Itt nyiratkoztak és borotválkoztak. Ha nem volt külön kútház, akkor a refektorium bejárata mellett volt a keresztfolyosón több vízcsap és végezték az előírt kézmosásokat. A konyhából a keresztfolyosóra nem nyílt ajtó. Az ételszag így nem jutott a claustrumba. Itt a konyha közelében a domus conversorum mellett sok helyütt volt egy külön kis auditorium (juxta coquinam) a cellarius számára, ahol a conversusokkal és azokkal érintkezhetett, akik a konyhában szolgálatot teljesítettek. Kívülről vagy a délnyugati vagy az északnyugati sarkánál volt kapu. A claustrumnak vagy délnyugati vagy északnyugati sarkán volt az ajtó, melyen át ki és be lehetett járni. A claustrumnak templom melletti szárnyát claustrum lectionisnak vagy collationisnak nevezték, mert itt olvasták közösen a collatiot completorium előtt. Sok helyütt ma is láthatók a fal mentén a padok, közepén az apát stallumával, vele szemben a felolvasó pulpitusával (Heiligenkreuz, Wettingen). Ugyancsak ezen a folyosón végezték az előírt szertartásos lábmosásokat. A zirci keresztfolyosó 36 X 46 méteres udvart határolt. 5 méter széles volt, s valószínűleg be volt boltozva, amire abból következtethetünk, hogy mindenütt megtaláltuk a támasztópillérek alapját. A nyitott oszlopcsarnokos folyosót olyannak kell képzelnünk, mint a heiligenkreuzit vagy bármelyik másikat a sok fönnmaradt közül. Találtunk több oszloptöredéket is. Az oszlopocskák zirci márványból voltak faragva. Átmérőjük 16—20 cm., s mindegyiken jobbról és balról merőleges irányban fél cm mély rovátka fut végig. A kolostor emeleti részeiből és egyéb melléképületeiből egyelőre semmi nem ismeretes. Pedig bizonyára több ilyen melléképület vette körül a tulajdonképpeni monostort, hiszen mindenfelé alapfalak bukkantak elő, valahányszor nagyobb földmunka készült. A feltárt alaprajz és az építészeti részletek arra vallanak, hogy a zirci templom a XIII. sz. első harmadából származik. A kolostor építésére valószínűleg a templom befejezésekor került sor. A kolostor keleti szárnyában található nyolcszögű oszloptalapzatok későbbi időből valók és a XIII. sz. második felénél korábbiak nem lehetnek. Hümpfner Tibor 137