A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Fettich Nándor: A jutasi avarkori temető revíziója

Jutási fülbevalók. Oberhänge von Jutas. 27. Boucles de l'oreilles de Jutas. 27. Юташские серьги. Az írott forrásokban több adatunk van arra, hogy a különböző népelemekre más és más viselet volt a jellemző. Fredegarius elmondja, hogy (éppen a szóbanforgó időben) Samo nem akarta fogadni Dagobert követét, Sychariust. Erre ez szláv divatú ruhát öltött és így csempészte be magát Samo elé.

58 Egy görög író pedig a frank királyi hajviseletet a türk és avar hajviselettel hasonlítja össze,

59 sőt ez a hajviselet az előkelőség jele. Közismert, hogy az avar követek első megjelenése mekkora feltűnést keltett Konstantinápolyban: a nép összefutott és bámulta hajviseletüket.

60 Miután a viseletnek ilyen népeket megkülönböztető jelentősége volt akkor, a viselet tartozékaira, az ékszerekre támaszkodnunk lehet, amikor a telep különböző származású és nyelvű elemeit próbáljuk szétválasztani. A 27. kép 1—6 alatti fülbevalók mind olyan típusok, amelyek a 8. század folyamán a nemavar, elsősorban szláv nők viseletéhez tartoztak. Az 1 és 3 alatti fülbevalók aranyban avar előkelő férfiak sírjában találhatók. Bronzból készített példányaik azonban a 8. században ugyanabban a szociális rétegben fordulnak elő, mint a spirális-csüngős és nagy S-végű bronz karikák. Ugyanez vonatkozik a 8—10 alatti fölbevalókra is. A 12 alatti típus jellegzetes korai (7. századi) avar forma ugyan, de mert akkor minden jelentősebb avarkori telepen, Jutáson is, működtek arany-ezüst-ötvösök, az ilyen fülbevalók ekkor még inkább a szociális helyzet, mint a népi hovatartozás jelzésére szolgáltak. A 128. sír női halottja az állatcsat és a mellen talált vasiáncocska alapján gepida lehetett. E fülbevalón a karika és a nagy gömböcsdísz közötti phallikus rész (üveglapokkal kirakva) kiinduló) pontja lett az olyan szláv függőknek, mint a 4 és 5 alattiak. Amikor az avar ötvösség a kagáni székhelyen koncentrálódott és a férfiviselet; griffes-indás övgarnitúráinak, valamint az avar női ékszereknek politikai és gazdasági hatalmat jelképező szerepük lett (679 után), akkor keletkeztek nagy mennyiségben olyan üvegcsüngős fülbevalók, mint a 23. kép 2, QR