A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók

lását és végül ollóval való simára nyirását,50 Mesterségük legtöbbször egybefolyik a szabókéval, akik a posztóból a felső ruhákat szabták és varrták és akik közül a XVIII. és XIX. század fordulóján a speciális szűrszabó céhek váltak ki. Technikájában a csapók mesterségével rokon a süveggyártók, illetve kalaposok szakmája. A textilipar másiki alapvető ága, a lentakácsság, főleg az alsóruházat és az ágyneműk vásznait szőtte. Speciális magyar textiliparág volt a gombkötők mestersége, amely a magyar ruhaviselet paszományait készítette. Ezzel szemben a német öltözködési divatot szolgálta a harisnyakötők (kapcások) iparága. Végül a kötélverők, szita-, kefekötők és kelmefestők mestersége egészíti ki a céhfts textil és textilfeldolgozóipar szakmáinak sorozatát. Veszprém megye fejlett textiliparánaki megfe*212. kép. A veszprémi szíjgyártó-, nyereggyártó- és csiszárcéh pecsétnyomója 1727-ből Abb. 212. Petschaft der Riemer-, Sattler- und Schwertfegerzunit von Veszprém aus dem J. 1727. lelően a fennmaradt pecsétnyomók nagy része is a textiliparból való. 1744-ből négy csapócéh működéséről tudunk a megyében, a pápai, veszprémi, tapolcafői és palotai csapókéról.

51 A pápaiak 1634-es évszámot viselő latin köriratú nyomója nem maradt meg.52 Ezzel szemben a veszprémieknek két pecsétnyomóját őrzi a Bakonyi Múzeum. Az egyik 1675-ből való, a má214. kép. A peremartoni egyesült kovács-, lakatos-, csiszár- és szíjgyártócéh pecsétje 16'99-ből Abb. 214. Petschaft der vereinigten Schmiede-, Schlosserund Schwertfegerzünfte von Peromarton aus dem J. 1693. sik 1727-ből, sőt a múzeumban még egy veszprémi csapócéhpecsét rajza található, amely valószínűleg még élőbbről származik. Körirata: „WESZPREMI CSAPOCEP." Ovális mezejében jobb oldalt egy függőleges ifa, baloldalt pedig egy körömpő látható, alul, felül egy-egy kis kampó.53 A pecsét egész kompozíciója meglepően egyezik az első ismert magyar csapó céhpecsétével, a debreceni csapók 1529-ben készült ezüst nyomójának kompozíciójával.54 Az 1675-ös veszprémi csapó céhpecséten ugyancsak ifa látható, mégpedig két darab egymással X-alakban keresztbe fektetve, alatta nyeles 213. kép. A veszprémi szíjgyártó legénycéh pecsétnyomója 1840-ből Abb. 213. Petschaft der Rimergesellenzunft von Veszprém aus dem J. 1840. 199