A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

2. ALSÓÖRS (veszprémi járás), ref. templom. M. Jellege: Barokkban átépített középkori templom, román és gótikus részletekkel. Története: Eredetileg királyi birtok. A XIII. század közepén királyi udvarnokok, szakácsok, királynéi tárnokok és mellettük a XII. századtól a veszprémi káptalan népei lakták. A XIII. század második felében a fentiek melleit, Vázsony-nb. Mencseli Móric, a Lőrinteiek, az Ajkaiak, valószínűleg a Rátót nemzetség, a rátóti monostor, a bakonybéli apátság, a veszprémvölgyi apácák és a vásárhelyi apácák is részbirtokosok. A XIV —

XV. században is sok birtokosa van, főleg a veszprémi káptalan, a Rátótnem Örsi ága, a bakonybéli és a pannonhalmi apátságok. Az alsóörsi templomot először 1318-ban említik. Ekkor még Felsőörshöz tartozik és csak 1478-ban lesz önálló plébánia az alsóörsi Szűz Mária! egyháza. — 1788-ban építették mai formájában teremtemplommá, 1807-ben, 1888-ban és 1949-ben javították. Leírása: A falu feletti erdős domb oldalában fekszik. Egyhajós, keletéit protestáns teremtemplom, téglalap alaprajzzal, nyugati oldalán a homlokzat síkjában álló toronnyal. Déli oldalán nyitott előcsarnok. A torony alatt XIII. századi boltozott kegyúri karzat, a nyugati homlokzat sarkain ferde támpillérek, a tornyon gótikus résablakck, az előcsarnokban csúcsíves, tagozott bejáratú карч, XV. századi. Irodalom: Békefi 169., Holub III. 572—576., Genthon, 1959. 13., Veszprémi reg. 90., Entz—Gerő 51., Bedy Vince: A felsőörsi prépostság története, Veszprém, 1934., 24, 55, 109., Rómer jkv. VI. 72—73, Entz Géza: Gótikus udvarház Alsóörsön. Műv. Tört. Ert. 1956. évi 2—3. szám, 127—128. 3. ASZÓFÖ (veszprémi járás), kövesdi templomrom. M. Jellege: Szántóföldek között, az aszófői vasútállomás és a Balaton között álló

1 templomrom. Története: Kövesdet a tihanyi apátság hamis, 1093-as évszámú összeírása említi először. A tihanyi apátság és helyi nemesek falva, a XIV —

XV. században rajtuk kívül idegen birtokosai is voltak. A templomnak nincs okleveles említése. Először 1874-ben ismertette Rómer. 1958-ban tárta fel az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Epítéstörténeti tanszéke dr. Fehér Géza muzeológus közreműködésével, majd ők végezték a részleges helyreállítást is az OMF segítségével és dr. Zádor Mihály adjunktus vezetésével. Leírása: Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templomrom, a szentély északi oldalán sekrestyével, nyugati bejárattal és a hajó nyugati végében egykori kegyúri karzat pilléreinek és boltozatainak helyeivel. A szentélyben és a sekrestyében falazott oltár alapjai. A nyugati homlokzaton későromán ívsoros párkány része, alatta a kapuzat ormának lenyomata. A látható részletek és az ásatás, során előkerült kőfaragványok alapján 1260—70 körül épült. Zádor szerint ekkori szentélye ismeretlen, mert a mai a sekrestyével együtt későbbi XIV. századi. XV. .század végi pasztoforiuma ma a tihanyi múzeumban van. (68. kép.) Irodalom: Békefi 123., Holub 1П. 436—438., Genthon, 1959. 15., Entz—Gerő 86., Radnóti—Gerő 89, 90., Gerevich 36, 167., Csányi 202., Semsey 130., Zádor Mihály: A kövesdi (aszófői) templom építéstörténete és helyreállítási problémái. Épip. és Közi. Műsz. Egyetem Tud. Közi. V. 2—5. sz., Rómer: Régi falképek . . . 98., Récsey V. jelentése, MOB. 1890, 108. 68. kép. — Abb. 68. Aszófő. 4. BADACSONYTOMAJ (tapolcai járás), elpusztult templom. Jegyzékben nem szerepel. Jellege: A Badacsony délkeleti oldalán, a szőlőhegyben álló templom volt, lebontották. Története: Valószínűleg a mai Badacsonylábdi névben fennmaradt és a török időkben elpusztult Lád község temploma volt. Lád az ugyanilyen nevű és egykor az egész Zala megyében birtokos nemzetség birtoka, első említése 1297-ből. A falu a XV. század végéig a Ládi családé. 1477-től részbirtokosok a Gyulafiak, akik a következő század elején az egészet öröklik. Lád temploma 1297-ben Szt. István vértanú tiszteletére volt szentelve, ekkor választották el tőle, a Lád nemzetség lábdi templomától a tördemici nemeseket, megengedve nekik, hogy ők külön templomot építsenek. Az 1860-as években még állott, ekkor mérte fel Rómer kérésére Hencz Antal, majd 1877-ben Storno Ferenc. Ezután nem sokkal lebontották és helyére nyaralót építettek. Leírása: Egyhajós, íves szentélyű, keletéit templom volt a ma turistaszállónak használt Hetyey-villa helyén. Bélletes kapujának kövei sokáig a villa kerítésében voltak befalazva, jelenleg a badacsonyi Szegedy-házban létesített Irodalmi Emlékmúzeumban vannak. (69. kép.) Irodalom: Békefi 151, 182., Holub III. 455—457, 887., Geníífi