A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

Padlásterében másodlagosan beépített románkori kőkváderek láthatók. (74. kép.) Irodalom: Holub III. 905—906., Genthon, 1959. 30., Entz— Gerő 60. 11. BERHIDA (veszprémi járás), rk. templom. M. Jellege: A ialu főterének kiöblösödő déli oldalán, szabad téren álló, gótikusán átalakított későromán templom. Története: Berenhida a veszprémi püspökség birtoka a XIII. századtól kezdve. 1436-ban mezőváros, oppidum. i:;03-ban temploma plébániatemplom, amelynek titulusa Szt. Péter (1522). A templomban látható részek szerint a XVII —XVIII. században is használták. Az OMF 1963— 1964-ben helyreállította Agostházi László (ÉM. VÁTERV) tervei alapján. Régészeti feltárását Sz. Czeglédy Ilona végezte. 75. kép. — Abb. 75. Berhida. Leírása: Egyhajós, a hajóval azonos szélességű és a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, keletéit. A szentély és a hajó találkozásánál délről kis, sokszög záródású sekrestye, a hajó nyugati oldalán háromemeletes torony. A hajó északi és déli oldalán egy-egy támpillér A templom valamennyi helyiségében középkori boltozatok vannak: a hajót és a szentélyt bordás keresztboltozatok, a toronyaljat és a sekrestyét pedig dongaboltozat fedi. A hajó nyugati végében karcsú oszlopokon álló, boltozott karzat. A templom feletti kőből boltozott középkori fedélszék hazánkban egyedülálló. A templom a XIII. század végén épülhetett, tömegében és löbb részletében még román jellegű. A XIV. század végén készült gótikus boltozata és fedélszéke valószínűleg tornya is. Gazdag barokk berendezése van, torony alatti ajtaján 1638-as évszám, oltára a XVIII. század közepéről származik. (75. kép.) Irodalom: Békefi 69—70., Csánki III. 212., Genthon, 1959. 36., Rómer: A Bakony. 145., Csányi K. 202—210., Veszprémi reg. 560., Entz—Gerő 64., Rómer jkv. VI. 7., Rómer hagy. XVII. cs. 12. CSABRENDEK (sümegi járás), csábi templomrom. MJ. Jellege: A falutól délkeletre, Csáb puszta mellett, szántóföldek között bozóttal sűrűn benőtt rom. Története: A zalai várjobbágyok közül a XIII. században kiemelkedő Csabi nemzetség névadó falva. A középkorban mindig a nemzetségből származó Csabi és Basó családok birtoka. Papját 1333—34-ben említik, templomáról okleveles adatot nem ismerünk. Leírása: Egyhajós, valószínűleg egyenes szentélyzáródású, keletéit templom volt. Bozóttal benőtt és törmelékkel borított falaiból csak a nyugati áll 3—4 méter magasságban. Irodalom: Békeii 126., Holub III. 128—129., Ortvay I. 293. 13. CSABRENDEK (sümegi járás), rendeki templomrom. Jegyzékben nem szerepel. Jellege: A község közepén emelkedő templomdomb keleti lábánál, részben alapfalakban, részben barokk templommá alakítva, ma elhagyottan áll. Története: Rendek, Rennek a középkorban a szomszédos Csabi és Basó családok birtoka. 1344-ben vásáros hely, 1355-től 1482-ig a középkori Zala megye északkeleti részének járási székhelye. Papját 1333—34-ben említik, templomát, amelyet Szt. Lőrinc tiszteletére emeltek, 1355-ben. A török időkben elpusztult, a XVIII. század elején részben újjáépítették, de a század végén, a mai templom megépítése után elhagyták. Leírása: Egyhajós, íves szentélyű templom volt. Szentélyének ma csak alapfalai látszanak, hajója az elfalazott diadalívvel és barokk fiókos dongaboltozattal fedve ma gépkocsiszin. Irodalom: Békefi 173., Holub III. 128—129., Ortvay I. 296. 14. CSABRENDEK (sümegi járás), szentistváni templomrom. MJ. Jellege: A falutól délkeletre, a csábi templomromtól l:b. 500 méterre észak felé elterülő, bozóttal benőtt, alacsony falú rom. Története: A XIII—XIV. század fordulóján a szomszédos Csabról települt község, amelynek birtokosai a középkorban mindig megegyeztek Csáb és Rendek birtokosaival. Papját 1333—34-ben említik, templomáról okleveles adatot nem ismerünk. Leírása: Feltáratlan, ismeretlen alaprajzú rom, alacsony

1 falakkal. Irodalom: Békeii 126., Holub III. 128—129., Ortvay I. 293. 00