A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Sági Károly: A vörsi langobard temető újabb ásatási eredményei

A 32. sír színes üveg orsógombjának több analógiáját is ismerjük, előállítási technikájához hasonló megoldással a gyöngyszemeknél is találkozunk. 127 A hazai anyagból a bezenyei gyöngyszemet

138 említjük ebből a szempontból. A hasonló technikával készült darabok előállítása igen fejlett üvegtechnikát és nagy szakmai gyakorlatot tételez fel, így bizánci manufaktúrák termékeinek tekinthetjük ezeket. A vörsi temető 41 csontvázából mindössze 8 volt férfi. A férfisírok, mint említettük már, a temető régebbi szakaszához tartoznak, így kirablásukkor teljesen ki kellett ásni a sírokat, hogy tartalmukhoz férjenek. A kirablás e módjának következménye a csontváz teljes szétszórása mellett a mellékletek eltűnése vagy megsemmisítése. A mondottak miatt a férfiak ruházatával kapcsolatban kevés a megfigyelésünk. • Nagymértű, egyoldalas csont fésűket, illetve töredékeiket találtuk a 3., 5., illetve 30. sírokban. A női sírok hasonló mellékleteivel kapcsolatban rangjelző szerepet tulajdonítottunk ezeknek. Egy-egy vas övcsat került elő a 9. és 34. számú öírból. A 9. sírból két pajzs alakú veret is előkerült, melyek az övet díszítették, J. Werner szerint. 139 Az öv tartozéka volt a felfüggesztett kés is. Késeket találtunk az 1., 6., 30. és 34. számú férfi sírokban. Meg kell jegyeznünk, hogy míg egyes női sírból két kés is előkerült, a férfiak sírjaiból csupán egy-egy példány. Férfiak sírjaiban tarsolyt ugyan nem észleltünk, fel kell azonban tételeznünk, hogy az általános germán szokásnak megfelelően az öv tartozéka volt.140 A 3. sír kis, téglalap alakú bronz szíjbefogó lemezzel készített csatjáti4i tekinthetjük lábbeli csatnak is, de tarsoly zárra is gondolhatunk a hegykői temető 60. sírjában talált hasonló alakú, díszes tarsolycsat alapján. 142 A tarsolyban kaptak helyet a mindennapi élet apróbb-nagyobb használati tárgyai: az 1. sír szőrcsipesze, ára és 12 drb tűzköve, a 2. sír fenőköve és 2 tűzköve, a 3. sír tűzköve, ára és vas ollója, ai 30., illetve 34. sír tűzkövei. A 3. sír lemezrugós vas ollójának alakja egyezik a mai birkanyíró ollók alakjával.413 Szára eltört és úgy van összeszegecselve. Nem tulajdonítunk ugyan jelentőséget, de megemlítjük, hogy a castel-trosinói temető 119. sírjában hasonlóan összeszegecselt szárú és hasonló alakú olló került elő. 144 A fenékpusztai 2. számú bazilika 3. sírjában övre akasztható fa tokbani45 volt hasonló olló,, melynek rangjelző szerepet tulajdonítottunk.1

46 A vörsi ollónál nem kerültek elő olyan maradványok, amiből egykori szerepére következtethetnénk. A férfiakat fegyvereikkel temették el. Lándzsák kerültek elő a 3., 5. sírból. Pajzs maradványait találtuk aj 3., 5., 9., 30. és 34. számú sírban. A vörsi temető pajzsai öblösödnek és gömbölyűek. Fájuk nyárfa volt, amelynek külső felületét bőrrel vonták be. Fém szegély nem került elő, így a bőrözés megerősítése belül, zsinórral történhetett. A markolatvas nyárfával, vagy juharral volt kitöltve és bőrrel át volt tekerve. Feltűnő a kard hiánya. A temető népe a rablásból visszamaradt gyér leletanyag szerint is kimagasló társadalmi szerepet töltött be, amit a fésűk nagy száma és az említett olló is hangsúlyozhat. Ebben az előkelő környezetben fel kell tételeznünk a férfiakkal együtt eltemetett kardot, 147 amelynek arany és ezüst vereteii48 keltették aztán fel a sírrablók érdeklődését. Bóna István a hegykői temetőben észlelte is a kard elrablását. 149 A temető anthropológiai anyagának életkor vizsgálata sajnos nem történt még meg, azonban a 15. számú sír 132 cm hosszú csontvázában feltétlenül serdülő leányt gyaníthatunk. Ruházata a női viselettel egyezik meg, ott beszéltünk már róla. A tebessai sír mozaikon ábrázolt 7 éves vandál fiút is övvel és karddal látjuk,iso vagyis férfinak kijáró viseletben és fegyverzettel. A keszthelydobogói későrómai germán gyermeksír fegyvermellékletének hátteréről és kapcsolatairól beszéltünk már.isi A vörsi temető gyermeksírjainak kirablását is azzal magyarázhatjuk, hogy a felnőttek viselet, illetve fegyver anyagát temették el velük. A pannóniai langobard gyermek sírok általában szegények mellékletben, egy-egy vas kés és edény szokott a tartalmuk lenni. 1

52 A vörsi temetőben talán éppen a temetőhöz tartozó réteg előkelő volta okozta azt, hogy ezzel ellenkezőt figyelhettünk meg, illetve következtethettünk. A vörsi temető sírjai a napi élet szokásos mellékleteit tartalmazták, ami pogány gondolati hátteret rajzol ki. A földi élet túlvilági kivetítéséhez tartozik a halott kedves állatjának sírba temetése is. Ez különösen divatos volt a frankoknál. 153 A vörsi temető teknősbéka maradványait soroltuk ebbe a gondolatkörbe. Mocsári teknős (Emys orbicularis L.) maradványok kerültek elő a 21. számú (serdülő nő), 29. számú (nő) és 30. számú (férfi) sírokból. Mivel az állat páncélzata és abban a csontanyag is előkerült, ételmellékletről nem lehet szó. A bágyogi avar temető 75. számú sírjában talált két mocsári teknőssel kapcsolatban Dely Olivér arra a következtetésre jut, hogy téli álomra nem húzódhattak le ilyen mélyre ezek az állatok, hanem mint a halott kedves állatai kerültek a sírba, vagy valamilyen szertartáshoz tartozott. 154 76