A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Sági Károly: A vörsi langobard temető újabb ásatási eredményei

gót fibulák késői csoportjához sorolja.124 A keleti gótoknak már pannóniai uralma idejéből is ismerünk hasonló, stilizált állatfejes gombokkal díszített fibulát. A domoloszpusztai, 443—471 közti időre datált keleti gót sírlelet fibulájára gondolunk itt,i25 amely sok rokon vonást mutat a vörsi példányokkal. A domoloszpusztai darabnál a fibulagombok orr vonalán kiemelkedő cikk-cakk vonal húzódik végig, i?-6 míg a vörsi példányoknál nielló megoldásban látjuk viszont az orr vonalán végighúzódó cikk-cakk díszt. (43. kép 1.) A 26. számú vörsi sír, mint korábban említettük már, 560—566 között került a földbe. Az ívelt lábú fibulák említett változata véleményünk szerint még a langobardok pannóniai tartózkodása, idején kialakulhatott, a kialakításban keleti gót hatást láthatunk. Kérdéses még, hogy ezt a hatást Itália felől kapták-e a langobardok, vagy a Dráva—Duna—Balaton térségében 471 után esetleg visszamaradó keleti gót etnikum közvetítette-e feléjük az említett formát? Az utóbbi lehetőség sem kizárt, ha arra gondolunk, hogy a langobard telepek zöme a Balatontól északra, a Duna—Balaton térségében található, a Balatontól délre viszont már szórványosabbak a leletek. 127 A vörsi temető 24. számú sírjában talált íves vas tűt (38. kép 1.) is a felső ruhát összefogó díszesebb fibula tartozékának tekinthetjük. Az alsó ruha S-fibuláinak a tűi ugyanis sokkal kisebbek. A 26. sírban talált kis, szegecsekkel összefogott ezüst lemezkék (38. kép 7.) a felső ruha fibuláiról lecsüngő szíjakat díszítették, mint erről a leletleírásnál beszéltünk már. Hasonló véreteket több langobard temetőből is ismerünk.128 Az ezüst lemezekkel díszített szíj csüngő végére lehetett kapcsolva a sírban talált kis, bőr hüvelyes, ezüst veretes kés is. A női sírok késeinek leírásánál beszéltünk már erről a darabról. A felső ruha mélyen ki lehetett) vágva, hogy az alsó ruha mellen elhelyezett díszes S-fibuláit ne takarja. Felső ruha textilrészei kerültek elő a 14., 15., 17. és 33. számú női sorokban, az alsó ruha övcsatjának felső lapjára tapadva. Füzes Miklós ezeket a fémsókkal átitatott textil maradványokat lenvászonnak határozta meg. 129 A női lábbelivel kapcsolatban a 26. sírnak van a leglényegesebb mondanivalója. A térdek alatt, az alsó lábszár csontján eredeti fekvésben két kis vas csatocskát (38. kép 8—9.) találtunk. (Vö.: 40. kép.) A hasonló fekvésű csatocskáknak a szerepét F. Fremersdorf tisztázta a köln-müngersdorfi frank temető ásatási megfigyelései alapján. 130 Közlése nyomán tudjuk, hogy az alsó lábszárra tekert lábbeli szíj volt ezekkel összefogva a térd alatt. A 26. sír említett csatocskái alatt textil maradványok is előkerültek, ezeket finom; lenvászonnak határozta meg Füzes Miklós. A lábbelihez tartozó hosszú kapcát az említett szíjazat szorította az alsó lábszárhoz. A szíjazat szélessége a 32. sír kis szíjvége (48. kép 4.) szerint 0,9 cm széles volt. Lábbeli szíjazathoz tartozó kis szíj végeket más langobard temetőből is ismertünk.i3i Lábbeli csat lehetett még a 10. ßir kis vas csatja is. (13. kép 4.) Ez a lábbeliforma magyarázza meg, hogy a 8. sírban teljesen szétszórt női váz helyéről kimozdított alsó lábszáránál miért feküdtek ott a bokacsontok,i32 vagy a 36. sírnál a szétszórt vázrészeki mellett eredeti helyükről elhúzott alsó lábszáraknál (60. kép) miért találjuk meg a két lábfej csontjait. Az említett jelenségek azon az ismert tényen alapulnak, hogy a hulla és a textíliák előbb bomlanak fel, mint a bőr szíjaJat.

188 A 14. sírba temetett halott nemét az antropológiai anyag alapján nem lehetett meghatározni, a sírból azonban egy olyan háromrészes vas toalettkészlet roncsai (17. kép 2.) kerültek elő, ami női sírok melléklete szokott lenni. A 15. számú sír tükrével (?) kapcsolatban mit sem mondhatunk, mivel teljesen szétmállott darabról van szó. 134 Az orsógomb szokásos melléklete a langobard női síroknak.135 A vörsi temetőben a 10., 17., 26., 33., 35. és 36. sírban találtunk agyag orsógombokat. A 17. sírban a bokák közt fekvő agyag orsógomb mellett egy olyan üveg gomb is előkerült, aminek rendeltetése bizonytalan, mivel a bolygatott részben feküdt. (21. kép 4.) A darabnak több analógiája ismert. 136 Nyaklánchoz nem tartozhatott a szóbanforgó darab (22. kép 6.), mivel a nyaklánc gyöngyszemei in situ feküdtek ebben a sírban. A 26. sírban két agyag orsógombot (41. kép 4., 7.) is találtunk, nem lehetetlen tehát, hogy a szóbanforgó darabot is orsógombnak használták. Furatának mérete ezt lehetővé is tette. Külön kell beszélnünk a 32. sír színes zománcú üveg gombjának (150. kép 1.) szerepéről. A jobb alsó lábszár külső oldalánál, in situ fekvésben találtuk ezt a darabot. (49. kép 5.) A 33. sírban ugyancsak eredeti fekvésben találtuk az agyag orsógombot (53. kép T.), de a bal alsó lábszár

1 külső oldalán. A 10. sírban a 32. sír színes gombjához hasonló helyen került elő az agyag orsógomb. (13. kép 5.) A 17. sírban a bokák között volt az agyag orsógomb. (21. kép 9.) A 21. sírban a bal lábfejnél feküdt az orsógomb. (40. kép 2.) Hasonló fekvésben találtuk a 35. sír orsógombját is. 57. kép 4.) A 36. sír orsógombjának helyzete (60. kép 2.) a 32. sír üveggombjával mutat egyezést. Mindezt összevetve a 32. sír színes gombját is orsógombnak tekinthetjük. 7ö