A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Éri István–Takáts Vilmos: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár famaradványai
A nagyvázsonyi leletek esetében laboratóriumi előkísérletek után a vízzel jól elegyíthető és vizes közegben is kötő karbamid-i'ormaldehid műgyantákra esett a választásunk. Későbbi, egyebütt szerzett tapasztalataink szerint a hazai előállítású kaurit-enyvek is egészen jól megfelelnek a célra, a nagyvázsonyi munkákhoz azonban inkurrens készletből megszerzett Ceiodal I. műgyantát használtunk. Ez a német gyártmányú, víztiszta karbamidgyanta előkondenzátum alkohollal is jól elegyíthető, ezért, hogy a műgyantának a fába való beszívódását elősegítsük, másfelől pedig csökkentsük az elpárolgó víz felületi feszültségét, a műgyantát 1:1 arányban denaturált szesszel hígítottuk. Ebben a hígításban az oldat kitűnően beszívódott a tömörebb szerkezetű fákba is. A nagyobb üregekbe és repedésekbe a későbbi kezelések során tömény elokondenzatumot is csurgattunk, hogy a víz esetleges behatolásának útjait elzárjuk. Az előkondenzátum kb. 50 C°-ra melegítve eléggé felhígul és jól önthető. Katalizátorként először 10 %-os oxálsav oldatot használtunk, a tiszta gyanta súlyára számított 3 %-ban, mert ez a műgyanta előírásszerű katalizátora. A hideg időjárás miatt (a munkát novemberben végeztük) a kötés ideje lassú, többnapos volt és félő volt, hogy az esővíz a még vízben oldódó műanyagot kioldja, előbb 321. kép. A farkasverem betonmedencéjének zsaluzása Abb. 321. Schalung des Betonbassins der Wolfsgrube 320. kép. A farkasverem a feltárás után Abb. 320. Die Wolfsgrube nach der Aufschliessung nagyobb mennyiségű oxálsav katalizátorral próbálkoztunk, majd a drasztikusabb hatású ammóniumkloridra tértünk át. Ebből is egészen 5%-ig kellett felmennünk, hogy a kötés ideje kb. 24 órára rövidüljön le. Egy másik helyen nyári melegben 1—2 % ammóniumklorid is elegendő volt ahhoz, hogy a műgyanta pár óra alatt megkössön. Az alkoholos műgyanta oldatot locsolással, keféléssel, az üreges helyek elárasztásával juttattuk a fatárgyak belsejébe. A medence oldalfalait le tudtuk fektetni az átitatáshoz, a farkasverem beépített cölöpjeit és gerendáit azonban in situ kellett kezelni. A függőlegesen álló cölöpök és gerendák kitűnően telítődtek a függőleges repedéseken és jára35»