A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Füzes F. Miklós: A vörsi langobard temető növényleletei

302. kép. 1—3. az 5; 4. a 9; 5. a 11; 6. a 14. sír lenrostjai Abb. 302. 1—3: Grab 5; 4: Grab 9; 5: Grab 11; 6: Grab 14. (Leinfasern) darabok képviselik. Az egyiken azonban a szövésmód jól megfigyelhető. Itt kiderül, hogy szövésmódjukra nézve vászonkötésűek. A fonalak mindkét irányban „Z" sodrásúak. Sódrásszámuk meghatározhatatlan. A fonalak átmérője mindkét irányban 0,4 és 0,43 mm között mozog. A fonalak tehát meglehetősen egyenletesek. Valamennyi mintánk vassóktól erősen átitatott. Legtöbb helyen már a rostszerkezet sem vehető ki a lerakódott fémsók miatt, mivel azok nemcsak bekérgezték, hanem a rostok helyére is rakódtak lassú oldás közepette. M

egjegyzendő, hogy a minták közelében vastárgyat nem találtunk. A fentebb elmondottak alapján két felmerülő kérdésre kell válaszolnunk: 1. A kirablás időpontjára nem lehet-e következtetést tenni a vassólerakódásból? A minták a holttest fölött mintegy 35 cm-re feküdtek a kirablás által megbolygatott földben. Mivel közelében vastárgy nem volt, arra a következtetésre juthatunk, hogy a lelet azért maradt meg, mert a kirabláskor már e sókkal való teljes telítés és bekérgezés megtörtént, így e darab széttöredezett a durva, bolygatás hatására (6 darab minta mintegy 160 cm2 területen kissé lejtősen, csaknem egy síkon került elő). Ha figyelembe vesszük a terület geológiai és klimatológiai adottságát, akkor véleményünk szerint legalább 20 évnek kellett eltelnie az eltemetés és kirablás között. Ugyanis a bekérgezés ilyen előrehaladott állapotához legalább ennyi idő kell, s egyúttal azt is feltételezi, hogy a holttest bomlásából több ammónia (NH,) ne keletkezzék. Ezt viszont a sír relatív mélysége is befolyásolja. 2. A mintákon tapasztalható hullámosság ráncokból ered, vagy valamely technológiai eljárás során vette ezt a formációt? A vászonszövetek fonálrendszerüknél fogva szükségszerűen sík felületen helyezkednek el. A rajtuk található és csak lupe alatt észlelhető hullámozottság a szövet szükségszerű anyagi tulajdonsága. Ez azonban nem azonos a minta bordazottságával, hullámozottságával. A 296. kép 2. alatt közölt darabkát fényképezés után savakkal mikroszkóp alatt tisztítottuk, majd finom tűkkel és ecsettel preparáltuk. így sokkal jobban sikerült tisztázni a szövésmódot (296. kép 3). Megfigyelhető volt, hogy a borda kiemelkedő része 3 láncfonal szélességű, azaz 1,65 mm széles. A hullámvölgy oldala 2 láncfonalnyi és a hullámvölgy mélypontján egyetlen láncfonal húzódik. Az alsó 3 lánc325