A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Füzes F. Miklós: A vörsi langobard temető növényleletei

A vörsi langobard temető növényleletei Vörs határában, a Tótok dombja néven ismeretes homokháton! elterülő VI. századi langobard temetőről 1958 óta tudunk. 2 Ez időtől fogva több részletben történt feltárás, amely összesen 37 sírt hozott napvilágra.3 Az ásató ezek folyamán — a hazai viszonyokat tekintve — igen sok növényi eredetű maradványt mentett meg. Közöttük rossz megtartású fakorhadékok, egyetlen jó állapotban levő fadarabka, faszenek és textiliák szerepelnek. Ezek feldolgozását szükségesnek tartottul;, mivel hazánkban ez az első eset, hogy az itt élt germánok teljesen feltárt temetőjéből minden növénylelet begyűjtésre került, így a hazai germánok által használatos növények ismeretéhez a szerencsés véletlen folytán a temető anyagát kiindulópontnak választhatjuk. A feltárások során alkalom nyílott a 8., 9., 10., 11., 25., 26., valamint a 32. sír kibontását megfigyelni. Ez természetszerűleg a későbbi munkát meglehetősen megkönnyítette: lehetővé tette technológiai kérdések tisztázását és a környezet megfigyelését is. A feltárásokkal csaknem egyidőben ejtettük meg a minták preparálását és vizsgálatát. E munkát a Balatoni Múzeumban (Keszthely) végeztük.4 A leleteket famaradványok, faszenek és textiliák csoportjába osztattuk be az áttekinthetőség kedvéért, amelyek leírását és meghatározását az alábbiakban adjuk. Megjegyezni kívánjuk, hogy az esetleges kísérő leleteket a tárgy szerinti leírásban ismertetjük (például bőr). FAMARADVÁNYOK 1. sír. A földmunkák során előkerült és Futó Mihály által megmentett sírmellékletek között szerepel egy négyélű ár, 5 amelyhez a vassók egy 2,6 cm hosszú és 0,5 cm vastag fakorhadék darabkát tapasztottak. A sejtfalak helyére vassók rakódtak, amelyek a szöveti szerkezetet nem őrizték meg. Ugyanis idővel a sejtek lumenjei is megtöltődtek ezen anyaggal és lassanként! homogén tömeggé álltak össze. A minta megtartását természetszerűen az is befolyásolta, hogy parafinos víztelenítés után került növénytani feldolgozásra. 6 A parafin dimentilbenzoios (xylol) kioldása közben a minta morzsálódott, illetve a kész metszet, csiszolat széthullott. Metszetet és csiszolatot más módszerek alkalmazásával sem sikerült előállítani. Ezért a mintát térhatású preparálómikroszkóp alatt vizsgáltuk. Mindhárom irányú törésfelületen végzett megfigyelések szerint a szöveti szerkezet roncsolt. Azonban sikerült néhány esetben szerkezeti elem töredékét megtalálni. Ezek közül egyetlen edénytöredéket észleltünk, amely bizonyítja, hogy mintánk lombos fából való. A tangenciális irányú felületen talált bélsugártöredék elmosódott, de annyi megállapítható, hogy két-három sejtsor széles. Mivel több bélyeget nem találtunk, kénytelenek vagyunk annyival megelégedni, hogy az árnyelet valamely lombos fából készítették. Ez valószínűleg az ipari keményfák közé tartozott. 3. sír. Itt két maradvány is előkerült, amelyek rendkívül gyenge tartásúak voltak. a) A pajzsfogó markolatrészének fabetétjei A pajzsfogó markolat pofalemezeinek belső oldalára hosszirányban farostok tapadtak. A jelek szerint egyetlen darabból faragott fabetétből ered, amelynek keresztmetszete fordított „U" alakú volt Megtartása azonos az előző mintáéval, s szintén valamely lombos fából származik. b) A koporsó fájafi A pajzsdudor (Umbo) karimájának alsó oldalára, de főleg a szegecsek hónaljához, kisebb-nagyobb rosszmegtartású fadarabokat tapasztottak a leoldódó vassók. Ezeken a faelemek lefutásiránya („szálirány") már szabadszemmel is jól megfigyelhető. Ugyanis a nagyobb átmérőjű és aránylag vékonyabb sejtfalú edények könnyebben elkorhadtak és széttöredeztek, mint a farostok és a parenchymatikus elemek. Ez a magyarázata annak, hogy az edények helye bemélyed, a bélsugarak kiemelkednek, így fellép a különböző magasságban elhelyezkedő elemek között a kontraszthatás, amely különösen oldalozó fényben jelentkezik. A pajzs fájából származó, aránylag kis darabok, kevés megfigyelésre adtak lehetőségiét. Ezek viszont azt látszanak bizonyítani, hogy a pajzs számára si311