A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Tallós Pál: Adatok a Bakony és környéke nagylepkefaunájához

Adatok a Bakony és környéke nagylepkefaunájához I. ÉSZAKI BAKONY 1954 és 1957 között а Magasbakonyi (Pápai) Állami Erdőgazdaság területén dolgoztam, mint erdőmérnök. Ez idő alatt bő alkalmam nyílott a Bakony érdekes lepkefaunájának tanulmányozására. 1954ben főleg Bakonybél környékén gyűjtöttem. 1955ben az Ugod melletti Hubeirtlak közelében éjjeli, kvantitatív felvételeket végeztem lámpával és csalétekkel. 1956-ban és 1957-ben a Bakony nyugati és északnyugati szélén (Fenyőfő és a devecseri Széki erdő vidékén) vizsgáltam az éjjeli és nappali lepkefaunát. Dolgozatom első részében a magasbakonyi gyűjtések eredményével foglalkozom, így az alábbiakban a Bakonybél és Ugod környéki gyűjtőterületeket ismertetem. A BAKONYBÉL KÖRNYÉKI GYŰJTŐTERÜLETEK Bakonybél és környéke a középeurópai bükkösök ( Fagion medio-europaeum) asszociáció-csoportjába tartozó mészkedvelő bükkös növénytársulások és a gyertyános-tölgyesek (Carpinion) klimax-övébe esik. Bükkösök és gyertyános-tölgyesek alkotják a bakonybéli erdők legnagyobb részét. Sziklás hegyoldalakon azonális szurdokerdők (Phyllitidi-Aceretum) és törmeléklejtő>-erdőíkj (Mercuriali-Tüietum) díszlenek, a patakokat égerliget (Carici-Alnetum pannonicum) kíséri. A patakvölgyek kaszáló és láprétjed (Arrhenatherion és Carícion davallianae rétek) változatosak, fajgazdagok. A gyűjtések legnagyobb része a Bakonybél és Szentgál községek határát képező Tisztavíz (Fekete Séd) völgyében folyt. E terület nappali lepkéi közül említésre érdemes a Gentiana-n élő Maculinea alcon, az Apatura iris, a nálunk inkább hegyvidéken található Mellicta britomartis. A Nyugat-Dunántúl láprétjeivel közös faj a Palaeochrysophanus hippothoe. Egyetlen példányban került elő a ritka Chamaesphecia sevenari (= aerifrons) (v. ö. Rovartani Közlemények 11. p. 454). Hernyó alakban találtam a Proserpinus proserpina-t és Callimorpha dominula-t. Különleges körülmények hatására változatos táplálkozási együttesek alakulnak ki. A patak mentén nedves, iszapos talajon főleg boglárkafélék (Cupido minimus, Everes argiades, E. decolorata, Polyommatus icarus), Pierida-k, Thyris fenestrella, trágyakupacokon más nappali lepkék (Melitaea didyma, Mellicta athalia, M. britomartis, Thymelicus lineola) láthatók meleg nyári napokon nagy számban. A Calamagrostis epigeios-szal benőtt vágásterületek jellemző faja, mint a Bakonyban mindenütt, a Heteropterus morpheus. A vidék éjjeli lepkefaunáját csak kevéssé ismerem, mert itt rendszeres éjszakai gyűjtést nem folytattam. Középhegységi erdei fajaink közül nappal felzavarva gyűjtöttem Cepphis advenario-t és Heterogéned asella~t. A Kőrishegyen előfordul az Arctornis 1-nigrum és Plusia Chryson, Huszárokelőpusztánál a Drepana lacertinaria is. KVANTITATÍV GYŰJTÉSEK UGOD MELLETT 1955 április 9-től június 26-ig az Ugod határában levő Hubertlak vadászház közelében kvantitatív felvételeket végeztem két különböző bükkös erdőtípusban. Az egyik típusban a Melica uniflora volt az uralkodó lágyszárú növény. Ennek az erdőtípusnak legújabb növénycönológiai neve: Melitti-FageШт hungaricum melicetosum uniflorae. (Soó: Növényföldrajz, 1962.) A másik típus uralkodó növénye a Car ex pilosa, ennek neve: Melitti-Fagetum hungaricum caricetosum pilosae. Mindkét erdőtípus jellemző az Ugod környéki bükkösökre. A Melicatípus száraz termőhelyen, tetőkön található, faállományában a bükk mellett jelentős szerepet tölt be a gyertyán, magas kőris, cser, mezei juhar és nagylevelű hárs is. A Carex pilosa-típus termőhelye egy fokozattal nedvesebb: félszáraz. Faállományában a bükk teljesen uralkodó szerepet játszik, a többi fafaj csak alárendelt jelentőségű. Mindkét típusban részletes növénycönológiai felvételt készítettem a a lámpázásosi gyűjtés helyén. (1. táblázat.) A felvételek alkalmával kéthetenként tértem vissza a felvétel helyére, csak az első és második kiszállás között telt el három hét. A kétnapos kiszállások alkalmával első nap mindig a Melica-, második nap a Carear-típusban gyűjtöttem. A Meíica-íípusban a felvételek száma kettővel több, mint 301