A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Boros Ádám–Vajda László: A Bakony dolomitjának mohaföldrajza

a dealpin moha, a patakos völgyek eocénkorú mészkövén egészen kisszerű sziklákon is találko­zunk velük. Bakonybél mellett, a Kerteskő kréta­korú mészkőszikláin a Metzgeria pubescens, M. con­jugata, Cololejeunea Rossettiama, Seligeria pusilla, Anomodon rostratus, Amblystegium confervoides, Rhynchostegiella algiriana, Taxiphyllum depressum­mal a Bartramia Oederi terem, utóbbi a Pedino­phyllum interruptum, Seligeria pusilla, Distichium montanum társaságában a Hegyeskő szirtjén is elő­fordul, sőt a Tisztavíz, vagy más néven Fekete-Séd völgyének patakparti eocénkorú mészkőpadjain sem hiányzik, ahol a Preissia quadrata, Metzgeria pu­bescens, Solenostoma triste, Leiocolea Mülleri, Pe­dinophyllum interruptum, Cololejeunea calcarea, Seligeria pusilla, Gymnostomum rupestre, Mnium orthorrhynchium var. lycopodioides, Orthothecium intricatum társaságában fordul elő. A szomszédes Gellavölgy egészen kis eocén mészkőből felépített szorulatában is előfordul a Pe­dinophyllum interruptum, Cololejeunea Rossettiana, Seligeria pusilla, Gymnostomum rupestre, Tham­nium alopecurum. Mindezekről a mészkősziklákról hiányzik azon­ban a Myurella julacea, a Hypnum Vaucheri, me­lyek a Bakonyban és a Magyar Középhegység többi dunántúli tagján, a Vértesben ós a Budai hegység­ben csak a dolomit reliktumai, mint a Primula auricula. A Hypnum Vaucheri mészkövön legköze­lebb a Bükkben a Bélkőn, majd bőven az Északi Kárpátokban fordul elő. 2. A Balaton-felvidék. A Balaton-felvidéki (Bulla, 1962) dolomitterüle­ten érdekesebb északi sziklák vannak a balatonfü­redi Köloska-forrás felett. Ezek a Koloska-sziklák, ahol a Scapania calcicola, a Cololejeunea calcarea, Fissidens eristatus, Trichostomu mutabile, Neckera crispa, N. complanata, Isothecium filescens, Leskea catenulata, Chrysohypnum chrysophyllum, Hypnum incurvatum az érdekesebb fajok. Hasonló szirtek vannak Szentkirályszabadja mel­lett a Malomvölgy felső végénél („Sziklahegy"). Itt a Reboulia hemisphaerica, Fissidens 1 eristatus, Bar­bula rigidula, Myurella julacea, Leskea catenulata, Amblystegium compaetum (sziklarepedésekben), Hypnum Vaucheri az érdekességek. Felsőörsnél a Bakony-típusú dolomithegyek ugyancsak nagyon megközelítik a Balatont. A leg­szebb dolomitflóra itt a Malomvölgy felett, a Ká­poszta-tető északi lejtőjén díszlik, mohaszintjének jellegzetes elemei: Leiocolea Mülleri, Scapania as­pera, Frullania tamarisci, Cololejeunea calcarea, Ditrichum flexicaule, Distichium montanum, Tri­chostomum mutabile, Leskea catenulata, Rhytidium rugosum, 3. A Keszthelyi hegység A Keszthelyi hegységben (Bulla, 1962) Gyenes­di ásnál aLóhegy (helyesen Széktető) északi lejtője, az Ingóvölgy felett, a Csiderkút és Büdöskút között, a Cimicifuga foetida termőhelye nevezetes, ahol a Metzgeria pubescens, Scapania calcicola, Fissidens eristatus, Distichium montanum, Trichostomum crispulum, Leskea catenulata, Chrysohypnum chry­sophyllum, főleg azonban a Myurella julacea előfor­dulása érdekes. A szomszédos Petőhegy, a Primula auricula ne­vezetes termőhelyén csupán a Lophozia Mülleri, Scapania calcicola, S. aspera, Trichostomum muta­bile nevezetes, a hegy más pontján azonban a Myu­rella julacea-t is sikerült megtalálni. Érdekesebb sziklacsoport a „Kümell" a Csider­völgy felett, Scapania calcicola, Cololejeunea calca­rea, Fissidens eristatus, Gymnostomum rupestre, Rhodobryum roseum, Myurella julacea, Hypnum Vaucheri-vel. A Hypnum Vaucheri a Vadleán-lik szikláin is előfordul. Cserszegtomajnál, Rezi irányában nevezetes északias fekvésű dolomitszirt a Csókakő, a régi keszthelyi flórakutatók óta szinte klasszikus hely, mohaflórája azonban szegényes, csupán a Frullania tamarisci, Fissidens eristatus, Seligeria pusilla, Rho­dobryum roseum, Isothecium filescens, Neckera crispa, N. complanata, Amblystegium confervoides, Chrysohypnum — Campylium calcareum (Ch. Som­merfeltii auct.), Cirriphyllum Vaucheri, Taxiphyl­lum depressum emelhető ki. Érdekesebb pont a Kispúpos-hegy vagy Hosszú­hegy Rezi mellett. Északi dolomitszikláin a Grimal­dia fragrans, Reboulia hemisphaerica., Leiocolea Mülleri, Pedinophyllum interruptum, Scapania as­pera, Cololejeunea calcarea, Eucladium verticilla­tum, Funaria dentata, Anomodon rostratus, Amb­lystegium confervoides, Cirriphyllum Vaucheri, Les­kea catenulata, Rhynchostegiella algiriana, Taxi­phyllum depressum fordulnak elő, míg a Púpos­hegy dolomitszikláinak kis barlangjában az Amblys­tegium sprucei előfordulása nagyon nevezetes. A Szobakű barlangbejáratánál a Lejeunea cavi­folia — mérsékelten acidofil faj — dolomitsziklán él, a Frullania tamarisci dolomiton fordul elő (Bo­dorhálás). Rezinél, a, Bányafő alatt kilúgozott erdő­széli homokon a Pogönatum nanum érdekesebb, 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom