A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Vörös Károly: Francsics Károly veszprémi borbélymester pályafutása

generációjának hanyatlását még további generációké is követni fogja. A tőkés viszonyok egyre rohamosabb kibontakozásával egyre többen és többen: a megkapaszkodáshoz elégséges erővel, energiával és világos pillantással már nem rendelkező csoportok fognak kihullani a polgárrá válás rostájából. Így nő fel egy új. a polgárosodáson kívülmaradt réteg: szegény kisnemességből, tönkremenő városi patriciuspolgárokból, s már a kispolgárság pereméről visszahullott, a parasztságból vagy a falusi-kisvárosi kisiparosságból felemelkedni indult elemekből. Hamis tudatuk és a korábbi helyzetük fenntartására, vagy soha fel nem fogott okokból megbukott igényeik ki-, elégítésére célzó agresszív törekvésük, éppen a polgári átalakulás felemás végrehajtása folytán — gazdasági súlytalanságuk ellenére is — nem kis súllyal fogja majd ráütni bélyegét az elkövetkező évtizedek magyar, főleg vidéki társadalomtörténetére. Messze vezetne ennek a fejlődésnek további figyelemmel kísérése — ám a perspektívának e rövidre fogott bemutatása is talán érzékeltetni tudja a fejlődésnek magának nagy jelentőségét, amelybe beillesztve Francsics szinte napról napra végigkísérhető életét, lehetőséget nyertünk egyrészt arra, hogy borbélyunk életsorsát bekapcsolhassuk a magyar társadalom egész fejlődésének megfelelő szektorába, — másrészt arra, hogy ezen keresztül magának a naplónak forrásértékéről is helyes és teljes képet kapjunk. Olyan képet, melynek alapján Francsics naplóit a kon hazai történetének éppúgy, mintáz e szempontból városként is elég tipikusnak tekinthető, ugyancsak hanyatlásnak induló Veszprém helytörténetének is értékes, és az eddiginél több figyelmet, részletesebb bemutatást, sokoldalúbb felhasználást igénylő forrásai közé sorolhatjuk. S mely lehetővé teszi, hogy írójának, a hatvan—hetvenes évek veszprémi mindennapjai e szerény krónikásának emlékéti ez évtizedek veszprémi történetében a megérdemelt, megbecsült helyre állítsuk. Vörös Károly 268