A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Batári Ferenc: XIX. századi veszprémi asztalosok

lap használatára utalnak, melynek eredetére a szekrények típusából következtethetünk. Míg a szekrények a készítési időponthoz viszonyítva, — feltehetőleg a vizsgáztató mesterek kívánságára — korábbi stílust képviselnek, addig a többi rajz, melyek között a bonyolult felépítésű írószekrény a leggyakoribb, a létrejöttükkor korszerűnek számító stílusban készültek. Ez utóbbi rajzok a szekrénytervezeteknél figyelemre méltóbbak, mert feltehetőleg az ábrázolt bútor el is készült. A rajzsorozat kiemelkedő darabja az; a jó arányú, nemes egyszerűséggel díszített kora klasszicista cilinderes írókommód, melyet Telis Konrád a veszprémi, asztalos céhnek 1800 szeptember 10-én nyújtott be (272. kép). A kor ízlésének megfelelő, divatos, empire stílusú, lehajtható írólappal ellátott szekreter rajzát készítette el Kész János (1817; 269. kép) és Török Mihály (1818: 274. kép). Nagy Sámuel (1828 előtt), Bátori József (1835; 265. kép) oltártervezete és Csikasz Gábor szószék rajza (1832; 266. képft a mindennapi asztalos munkánál már bonyolultabb feladat sikeres megoldása. A jelenleg ismert 18 darab rajz csak egy töredék része annak a sorozatnak, amely az évek folyamán a veszprémi asztalos céh keretében készülhetett. Az egyes mesterekre vonatkozó adatok a levéltári anyag harmadik csoportja. Ezeknek az adatoknak az összessége adja a függelékben közölt veszprémi asztalosok névsorát, melynek nyomán generációkon keresztül asztalos mesterséggel foglalkozó családokat is megismerhetünk. A névsor az említett Török Károllyal foglalkozó tanulmány keretein túlmenőleg az előkerült összes XIX. századi levéltári anyag feldolgozott adatait is magában foglalja, melynek következtében megközelítően teljesnek tekinthető. A nevek után felsorakoztatott életrajzi adatok az esetleges munkásság, a családi és a szociális életkörülményeken túlmenőleg a forrás jellegére és a név előfordulási helyére is utalnak.

M Az a kép, amely e rövid közlemény nyomán Veszprém céhéletéről kialakult, a város minden egyéni adottsága mellett, — az ország egyidejűleg azonos gazdasági helyzetéből és a múlt század első felében még általánosan érvényben levő egységes céhszabályzatból következően, — más hasonló városainkra is jellemző. Batári Ferenc 248