A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1962. évi munkájáról

Papp Jenő az év elején doktoralt, két kisebb tanulmánya jelent meg 1962-ben: Contributions to the Ну men opteraFauna of the Mountains Bakony. II. Symphyta. (Rovartani Közlemények, 1962.) és New and Little Known Species of BraconidaeHymenoptera-in the Carpathian Basin. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1961.). Múzeumunk szűkös raktárhelyzete 1962-ben sem javult, sőt, a központi adminisztráció elhelyezése miatt a, tanulmányi raktárt is meg kellett szüntetnünk. Űj polcokkal és körszerű szekrényekkel sikerült a revízióval kapcsolatos rendezési munkák feltételeit részben biztosítani. Második emeleti raktárunk galériás beépítésének és a padlástér egy része raktárrá történő átalakításának tervezése megindult. 1962-ben nyilvántartási munkánk gerincét a revízió tette ki. 73 000 egyedileg bzámbavehető tárgynál többet számláló gyűjteményanyagunk közel 50 százalékban revideált. Ebből a régészeti gyűjtemény kétharmada, a néprajzi és iparművészeti gyűjtemény 80—90 százaléka került revízióra. Az év folyamán összesen 5208 tárgyat leltároztunk be. Nagy lendülettel indult meg! a régészeti gyűjtemény kartonozása, e kartonokat a MTA Régészeti Kutató Csoportjával kötött megállapodásunk értelmében az általuk készített felvételek másolataival is ellátjuk. 1962-ben összesen 8300 új régészeti leírókarton készült el. Ezzel együtt az összesen 12 400 kartonunk, tekintettel arra, hogy egy-egy kartonon több tárgy is szerepel, gyűjteményünk 40 százalékos kartonozottságát jelenti. Fotótárunk darabszáma az 1962-ben készített felvételekkel meghaladja a 19 000-et. Könyvtárunk nagyjából az előző éveknek megfelelő darabszámmal gyarapodott (350 darab), azonban a 8400 kötetes könyvtár rendezése még mindig várat magára. 1962-ben körülbelül 130 tárgy restaurálása, 900 tárgy konzerválása fejeződött be, restaurátorunk betegsége, valamint az év végén megkezdődött átépítési munkák a restaurátorműhelyben a folyamatos munkát sokban hátráltatták. V. A Balatoni Múzeum népművelési munkájában legnagyobb szerepet az időszaki kiállítások rendezése játszotta. A bemutatott 15 kiállításból kettőt saját rendezésben készítettek el: Keszthelyi fürdőélet 1846-tól, Múzeumunk kincsei. Más szervekkel közösen rendeztek négy kiállítást, köztük Egry József, illetőleg Csont Ferenc művészetéről. Két kiállítást a megyei múzeumi szervezet mutatott be Keszthelyen (Balatoni Nyári Tárlat és Űj Herend). A múzum látogatottsága 1962-ben meghaladta a 47 000 fői, azonban az előző évihez képest csökkenő tendenciát mutati (1961-ben 54 000 látogató). A múzeum tudományos dolgozói 1962-ben 13 népszerűsítő előadást tartottak. Részt vettek a keszthelyi kulturális rendezvények munkálataiban (Helikoni ünnepségek, Jankovics Kulturális Seregszemle). Gyűjtőmunkájukban elsősorban a régészeti kutatások kapnak nagy jelentőséget, összesen hét kisebb-nagyobb ásatást végeztek 1962-ben: Vörs — langobárd temető; Fenékpuszta — római település; Keszthely-Dobogó — későrómai temető; Kereki — középkori vár; Salföld — pálos, kolostor; Siófok —• állítólagos római zsilip; Keszhely — Balaton-parti töltések kormeghatározása. A keszthelyi múzeum gyűjtőterületén folytatódott a zalavári ásatás (Cs. Sós Ágnes); a sümegi vár feltárása (Kozák Károly); és a Kővágóörs—Ecsérpusztai középkori templom feltárása (Czeglédy Ilona). Tizenegy leletmentő kiszálláson vettek részt, folytatták a régészeti topográfia kapcsán szükséges külső és belső munkát. A szakszerű és tervszerű gyűjtés másik iránya a régészeti növénytani anyagé. Összesen mintegy 450 mintát gyűjtött Frech Miklósi a keszthelyi múzeum ásatásain. Feldolgozásuk folyamatban van. Fentieken túl kövület, csiga ós kőzetanyag gyűjtését, illetőleg gyűjtemények vásárlását végezték. Esetenként történt csak a képzőművészeti, vagy iparművészeti anyag gyűjtése. így végre múzeumba került a Festetich-kastély nagy értékű, eddig Hévízen volt bútoranyagából körülbelül 100 darab. Legújabbkori történeti anyag gyűjtése is folyt: munkásmozgalmi irat- és dokumentumanyagon kívül a balatoni fürdőélet tárgyi hagyatékából sikerült egyes darabok megszerzése. Sági Károly 1962-ben öt tudományos cikket írt: Adatok a Keszthely környéki öblök pusztulásának időrendjéről (Balneológiai Konferencia Évkönyve, 1962.); — Adatok a keszthelyi öböl pusztulásának kérdéséhez (Vízgazdálkodás, 1962. II. sz.)); — A régi Balaton halai (Vízgazdálkodás, 1962. III. sz.); — Keszthely (Koppány Tiborral és Péczely Piroskával közösen, Műemlékeink sorozatban, 1962.); — A fenékpusztai második őskeresztény bazilika (Acta Antiqua, 1961.). Megjelent ezenkívül két ismeretterjesztő munkája, a Keszthelyi Útikalauz II. bővített kiadása, továbbá a hegyesdi vár visszafoglalásáról írt cikke (Új Helikon, 1962.). Frech Miklós három tudományos munkája készült el, illetőleg jelent meg 1962-ben: A Hudzsirte (Noin-Ula, Mongólia) patakparti hún sír famintáinak xylotomiai vizsgálata (AAA, 1962.).