A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Molnár László: A Herendi Porcelángyár a reformkorban
A Herendi Porcelángyár a reformkorban 1 A magyarországi iparművészetnek egyetlen ága sincs, amely olyan mértékben fonódna össze a reformkorral, mint a porcelánművészet. Valóban csak a reformkor változtatja meg a ha zai kerámiaművészet fejlődését, lehetőséget ad arra, hogy meginduljon a porcelángyártás is nemcsak a kísérletezések és próbálkozások formájában, hanem valóságos termelő manufaktúrák és gyárak műhelyeiben. — Az első porcelángyár a Zemplén megyei Bretzenfieim hercegek sárospataki birtokához tartozó Telkibányán létesült — Regécz jelzéssel.2 A jelenlegi porcelántörténeti kutatások állasa szerint, szinte azonos időpontban indulnak meg a veszprémi püspökség birtokaihoz tartozó Herenden is a porcelángyártás kísérletei, amelyek Stingl Vince nevéhez fűződnek. Herend Veszprém megyei helység, a névtelenség homályában maradt volna, ha nem alakul ott porcelángyár. Legalábbis erre engednek következtetni település adatai. A Magyarországi Helységnévtár 1828-as kiadásában szereplő adatok szerint mindössze 95 háza; és- 712 lakosa van.3 Nem sokkal árul el nagyobb fejlődést ilyen vonatkozásban a több mint hetven esztendővel később megjelent helységnévtár, amely szerint ott 134 házban 886 lakos él.* Mégis nagy jelentőségre tett szert, híre túlnőtt az ország határain, és mint a magyar porcelánművészet központja került az iparművészet történetébe. A gyáralapítás körülményei klasszikus példáját mutatják annak, hogy a kapitalizálódás milyen viszonyok között ment végbe Magyarországon a XIX. század első harmadában. — A korabeli gyárak — a kerámiagyárak is — részben földesúri támogatással, részben polgári társulás révén jönnek létre. Általános jellemző vonásuk, hogy bérlők kezében működnek és eredményességük, vagy kudarcuk azok szaktudásától és anyagi viszonyaiktól függött. Ez. utóbbi következménye a tőke bizonytalansága, kis mennyisége, az egész hazai ipar fejlődésére ki hatással volt a XIX. század első felében. A szükséges tőke biztosításában jelentős szerepet tölthettek így be a magánkölcsönök, amelyek folyósítói között egyházi személyeket, jómódú kereskedőket ós nemegyszer földbirtokosokat is találunk. Az ilyen jellegű tőkeforrások azonban kicsinek és rövidéletűnek bizonyultak a gyárakban folyó termelés zavarmentes biztosításához. — Előfutárai ezek a banktőkével működő termelésnek, illetve a külső tőke cselekvő részvételének az ipar fejlődésében. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek elöljáróban vázolni, mert a herendi gyár alapításának és első éveinek működése szorosan összefügg a szükséges nagyobb tőke megszerzésével, illetve annak a termelésbe történő befektetésével. A Herendi Porcelángyárral foglalkozó publikációk egy része a gyár alapítását Fischer Móric személyéhez kapcsolja, annak idejét pedig 1839-ben jelöli meg.5 A gyáralapítás 1839-nél korábbi idejére vonatkozó utalást találunk már Wartha Vince: Az agyagipar с munkájában is.6 Az egyszerű ténymegállapításként közölt adatokra nézve semmi forrást a szerző nem jelölt meg, így az csak feltételezéseken, vagy akkor még szóbeli közléseken alapulhatott. Majdnem szószerinti átvételével találkozunk az alapítás ilyen körülményeinek a Ráth György szerkesztésében megjelent háromkötetes kiadványban, ahol az alapítást 1830-ban jelöli meg és Stingl J. nevéhez köti a szerző.? — A fenti megállapításokai a gyár alapítására vonatkozóan nem konkretizálják más szerzők sem.8 A nagyobb méretű és több irányból megindult kutatás egyik eredményét kell üdvözölni Mihalik Sándornak abban a közlésében, hogy a fenti kutatók által is alapítónak vélt Stingl 1828-ban Herenden tűnik fel.9 Az a minden vonatkozásban helytálló megjegyzése, amely szerint Stingl a kerámia művességben szakmai felkészültséggel rendelkezett, és gyakorlati munkát is végzett, ellentmond annak a megállapításnak, melyet Ruzicska közöl: „Fischer felbuzdulva a Pápán elért anyagi hasznon, s mert Herend környékén porcelánföldet fedez fel, megveszi Stingl Vincétől és Mayer nevű társától, a rövid idő óta minden szakavatottság nélkül vezetett és a tönk szélén álló porcelángyárat." Ю El kell utasítani a fenti megállapítás azon részét, amely mindkét keramikus szakmai hozzáértését vonja kétségbe Fischerrel szemben. Mayer felkészültségét porcelángyártásra a regéci porcelángyárnál már megismerhettük. Stingl szakmai felkészültségéről és a porcelángyártásban való jártasságáról később adunk szá231
