A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Kozák Károly: XV. századi oroszlános kályahcsempék a Dunántúlon

hák közti kapcsolatot személyén keresztül keressük. Úgy gondoljuk, Unyomi Miklós személy ében megtaláltuk a szombathelyi és a vasvári oroszlános kályhák, e Veszprémtől, illetve Sümegtől, vagy Zalaegerszegtől ily távoli helyre való közvetítőjét is. Unyomi Miklós — mint neve mutatja — a Szombathely melletti Unyom községből származik. Egy 1433-ból és egy 1437-ből való adat szerint a család több község birtokosa Szombathely környékén. 1.455ben Kávási Györggyel királyi adományként kapta a korlátföldi birtokot. 1457-ben Bulcsú és Szék helységekben bírt tulajdonait, birtokait, magtalan halála esetén Biki Dávidra ruházta, akivel együtt a következő évben pallosjogot nyert Mátyás királytól.

4 Igen érdekes, hogy Unyomi Miklóst Büki Dávid követte a sümegi várnagyságban, így az ő neve is szóba jöhet az oroszlános kályhák elterjedése szempontjából. Véleményünk szerint azonban az a valószínűbb, hogy az oroszlános kályhák — gondolunk itt elsősorban a sümegi és az egerszegi várhoz tartozókra —' a sümegi vár kiépítésével, Unyomi Miklós személyével hozhatók inkább kapcsolatba. Készítésüknek idejét 1430—70 közé tesszük., Unyomi Miklós sümegi várnagysága idejére. A kályhát készítő műhely helyét még nem állapíthatjuk meg pontosan, de feltételezhető, hogy az oroszlános kályhacsempéket és ezzel együtt a dunántúli „népies" kályhacsempéket készítő műhelyt nem Vas megyében," hanem Veszprémben vagy Zalában, Sümegen, esetleg Zalaegerszegen találjuk majd meg. A sümegi vár ásatása még jelenleg is folyik, de szükségesnek tartottuk e sokirányú kapcsolatot mutató kályhacsempe ismertetését, hogy adatainkkal hozzájáruljunk a magyar kerámiakutatás munkájához, s ezen belül a dunántúli „népies" kályhacsempékre vonatkozó ismereteinket bővítsük, a mcst felvetett műhelykérdésekkel kapcsolatiján pedig a kutatást kiszélesítsük. Kozák Károly Jegyzetek 1 A veszprémi székesegyház északi oldalánál 1957-ben végzett régészeti feltárást H. Gyürky Katalin irányította, akinek e helyen mondok köszönetet, hogy az ott előkerült oroszlános kályhacsempe-töredékeket közlésre átengedte. Az ásatásról és helyreállításról szóló beszámoló megjelent a Műemlékvédelem I960 (IV. évf.) 3. sz. 136—143. oldalán, részletes feldolgozása sajti alatt (Acta Arch.). A feltárt kápolna közepe táján előkerült Vetési Albert veszprémi püspök (1458—36) sírja. 2 A három töredék együtt került elő a NY-i töltésből, minden bizonnyal egy kályhacsempéhez tartozhactak. A vizsgált, hasonló oroszlános kályhacsempék méretei alapján ennek a sümegi darabnak magassága 16,4 cm, szélessége pedig 17,8 cm lehetett. :i Kádár Zoltán: A vasvári középkori kályhacsempék művészet- és művelődéstörténeti jelentősége. Müv. Tört. Ért. 1953. 69—77. — Méri István: A nadabi kályhacsempék. Arch. Ért. 1957. 2. sz. 187—206. (E dolgozatban történik említés a vasvári és szombathelyi ásatáson előkerült lovasalakos kályhacsempékről — amelyekkel együtt kerültek elő a most tárgyalásra kerülő oroszlános csempék is —, továbbá a Sümeg környéki hasonló darabokról: Keszthely, Csabrendek. Ezeket együtt a szerző a dunántúli „népies" csoportba sorolja. Az oroszlános kályhacsempét nem említi meg, csak az emberalakos darabokkal foglalkozik. 1 Kádár Zoltán: i. m. (Dolgozatában megemlíti, hogy Vasvárott csak néhány oroszlános töredék került elő: koronás fej, nyak, lábak, altest részlete, kettős farok. A cikke 1. sz. képén közölt több darabból összeállított egész csempe a szombathelyi ásatás során kerülhetett elő, de erről az ásatási beszámolóban nem történik pontos említés.) 5 Mindhárom darab barnásvörösre égetett — belül kékesszürke —, homokkal soványító« agyagból készült. Az 1. sz. töredék az oroszlán farkának testtől induló részét ábrázolja, a Veszprémi Bakonyi Múzeumban őrzik a másik két darabbal együtt, leltári száma 58. 18. 71., mérete 3x8x4,5 cm. A 2. sz. töredék leltári száma 58. 18. 69., mérete 11x9,5 cm. A harmadik töredék leltári száma 58. 18. 37., mérete 13x14,5 cm. 6 A szombathelyi és vasvári darabokat csak fényképről, illetve az említett publikációból ismerem. 7 A 3. képen közölt sümegi, 4. sz. töredék az öregtorony DK-i sarka közelében került elő a K-i töltésből. Anyaga hasonló a már leírt sümegi töredékhez, mérete 10x13 cm, falvastagsága 0,8—1,0 cm között váltakozik. 8 A Göcseji Múzeum oroszlános kályhacsempéjéből csak a koronás fej és az első láb hiányzik a széles kerettel. A „kályha"-rész is csaknem teljesen ép. Ez a darab a plébániatemplom közelében került elő, a középkori vár feltételezett helyétől nem nagy távolságra. Anyaga és 148