A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Kozák Károly: XV. századi oroszlános kályahcsempék a Dunántúlon
151. kép. Oroszlános kályhacsempe Somhídról. Abb. 151. Kachel mit Löwenflgur aus Somhid. tehetően a palotával kapcsolatos építkezés és az oroszlános kályha pusztulásának idejét jelzi. Ezt különbeni megerősítik a történeti adatok is. A mohácsi vész utáni zavaros időkben megnövekedett a sümegi vár hadászati jelentősége. A veszprémi egyház kincseinek egy részét már 1543-ban a sümegi várba vitték, hogy ott a török elől biztonságba helyezzék. 1552-ben a török elfoglalta Veszprémet, ekkor a, püspökség Sümegre költözött és ott is maradt a hódoltság utáni időkig. 17 A püspökségnek a várba való költözése jelentős építkezésekkel járhatott. Az állandó tartózkodás szükségessé tette a palotában álló kályhák kijavítását, a rossz, öreg kályhák kicserélését. Minden bizonnyal ezek közé tartoztak az oroszlános kályhák is. Az oroszlános kályha készítési idejének pontosabb meghatározásához segítséget nyújt a sümegi várban álló palota és a vár bővítését feltehetően megindító események ismerete. A XV. század 40-es éveiben heves harcok dúlnak szerte az országban : Sümegen és vidékén is. Albert király özvegyének Erzsébetnek és I. Ulászlónak hívei egymás birtokait dúlják. Ulászlónak egy 1442 augusztus 23-án 152. kép. Oroszlános kályhacsempék metszetei (Zalaegerszeg, Eger). Abb. 152. Querschnitte der Kacheln mit Löwenfigur (Zalaegerszeg, Eger). kelt okleveléből tudjuk, 15 hogy a sümegi várat is megtámadták Erzsébet hívei, de azt nem tudták bevenni, bár súlyos ostromot kellett kiállania. A vár védelmét Unyomi Miklós várnagy és Tornaji László irányították. Ügy véljük, hogy ennek az ostromnak tapasztalatai indíthatták arra a várnagyságot továbbra is viselő Unyomi Miklóst, hogy a várat megerősítse, bővítse. A palota K-i végében feltárt „darabontok szobájá"-nak gótikus, vállköves ajtaja is azt bizonyítja, hogy a XV. század közepe táján építkezés folyik a palota mellett, s minden bizonynyal a palotában is. Ekkor készíthettek új kályhákat a palotába. Unyomi Miklós körülbelül huszonöt —harminc évig volt sümegi várnagy (1442—1165 között említik), s közben a veszprémi várnagyságot, az egerszegi várbirtok tiszttartóságát 1 " is viselte egy ideig. Mátyás király 1459-ben a tapolcai, kapornaki és szentbalázsi sótárak kamarásává nevezi ki/" elnyeri a veszprémi alispánságot is. Hosszú ideig tartó sümegi várnagysága, a megye életében, a hatalmas püspöki birtok igazgatásában betöltött szerepe miatt benne látjuk a sümegi vár XV. századi építőjét és azt a személyt, akinek része lehetett az általunk tárgyalt oroszlános kályhacsempék elkészíttetésében. Felsorolt tisztségei lehetővé teszik, hogy a veszprémi, sümegi és zalaegerszegi oroszlános kály147
