A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai (A Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése I.)
133. kép. Félnyolcszögű pillérlábazat töredéke (53. sz.). Abb. 133. Bruchstück eines halbalchteckigen Pfeilersockels (Nr. 53.). ként deltoid-alakú térkitöltő részek. Különbség, hogy itt előfordul az öt- és hatkaréjos zárórózsa is, ez azonban ugyanolyan egyszerű szerkesztési eljáráson alapul, mint a többi elem, nem jelent tehát lényeges eltérést, Még közelebbi megfelelőit találjuk meg a veszprémi szentély bordatartó konzolainak a nyitrai székesegyház fennmaradt románkori apszisától nyugatra eső keresztboltozatos térben, a zólyomi plébániatemplom szentélyében, valamint a soproni Szt. Mihály-templom mellékszentélyeiben. A felsorolt példák közül a baldachinos rész szerkesztési megoldása szempontjából a veszprémiekhez a: nyitrai konzolok állnak a legközelebb, bár ezeknél is más megoldású a fedőlemez profilja, és eltérést jelent az is, hogy a gyámkő alsó részét itt nyaktagszerű, vékony hengertag övezi. 6 5 A zólyomi konzolok — eltekintve a fedőlemeztől — annyiban eltérőek, hogy a baldachin oromzattal kiemelt záradékát mélyített síkú mező veszi körül, és csak a sarkok keskeny, függőleges tagozatai emelkednek ki szintén a kő külső síkjáig. 6 ^a Valamivel lazábban kapcsolódnak ehhez a körhöz a soproni mellékszentélyek gyámkőszerű féloszlopvégződései. A magasban végződő féloszlopok itt a kereszthajó és a főszentély felé nyíló árkádívek hevedereit fogják fel; konzolszerű végződéseiket nem választja el tőlük vízszintes tagozat. A baldachin záradékát itt is oromzattal emelték ki, akárcsak Zólyomban.65b Az egy típusba tartozó konzolmegöldáspk összefüggése még határozottabbá válik akkor, ha keletkezésük időpontjait vetjük össze. A budavári főtemplom mellékszentélyeinek az építését Csemegi az 1380—1412 közötti periódusra tette. 66 A soproni Szt. Mihály-templom fő építési periódusa — és ezzel a mellékszentélyek építése is — a XIV. század második felére tehető. 67 A zólyomi plébániatemplom szentélyét Menclová egykorúnak tartja a várral, amelynek fő építési szakaszát az 1370—1380 körüli időszakra keltezi, megjegyezvén, hogy 1382-re lényegében már készen kellett, hogy álljon. 67 » Egyedül a nyitrai keresztboltozat esetében találkozunk eltérő véleménnyel ; ennek építését Mencl azzal hozta öszszefüggésbe, hogy Mátyási hadai 1465-ben feldúlták a káptalani levéltárat, amelyet egy szomszédos helyiségben őriztek. 67 b Minthogy azonban itt konkréten nincs szó újjáépítésről, és a nyitrai székesegyház megelőző nagy építési periódusa a XIV. század második negyedében zajlott le, 67 c könnyen elképzelhető, hogy a kérdéses boltozat a XIV. század végén készült, egy olyan kisebb építkezés alkalmával, melyről írott adatok nem állnak rendelkezésünkre. Ezt a datálást az említett dátumokon kívül az is valószínűbbé teszi, hogy a nyitrai konzolok fedőlemezprofilja és az ott alkalmazott bordaprofil igen közei áll a meglehetősen jól datálható zólyomi szentelj megfelelő részleteihez. Építészeti megoldás tekintetében egyébként is a zólyomi példát kell döntőnek tekintenünk, mert itt a boltozatrendszer minden lényeges eleme megegyezik a veszprémi szentélyével. A székesegyház gótikus szentélyének építészeti részletképzése tehát jól beilleszthető a magyarországi művészeti fejlődés egészébe. A kérdés az, hogy a felsorolt emlékek valamelyikével állt-e fenn közvetlen összefüggés? A datálások arra vallanak, hogy a kérdéses épületek nagyjából egykorúak, tehát nem annyira egymásra hatásról, mint inkább egy egységes korstílus különböző árnyalatainak párhuzamos jelentkezéséről van szó. A veszprémi szentély konkrét műhelyösszefüggéseit mindenesetre csak az egész stíluskör alapos és részletes vizsgálatával lehetne kibogozni. A gótikus szentély építészeti kiképzését tehát 129
