A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

Irodalom: Békefi 175—176., Ortvay I. 297., Holub III. 339, 865—866., Genthon, 1959, 436., Entz—Gerő 23, 152., Détshy-­Sedlmayr: A zalaszántói plébániatemplom restaurálása. Műemlékvédelem. 1958. 2. sz. 84., Kozák Károly: A zala­szántói templom feltárása és környékének középkori tör­ténete. A. É. 1962. 2., 222—235. 62. ZALA VÁR (keszthelyi járás), temetőkápolna romja a Várszigeten. Jegyzékben külön nem szere­pel, csak a területtel, mint régészetileg védettel együtt . Jellege: Feltárt és visszatemetett alapfalak. Története: Az ásatás tanúsága szerint a XI. század kö­zepéről származik, a körülötte feltárt temetővel együtt. 1951 és 1954 között tárta fel Fehér Géza és Sós Agneíi. Leírása: Egyhajós, íves szentélyű templom volt, nyu­gati oldalán valószínűleg egy középső és két falpilléren nyugvó karzattal. Bejáratának helye ismeretlen. (115. kép.) Irodalom: Entz—Gerő 24., Sós Agnes: Rapport prélimi­naire des fouilles exécutées autour de la chapelle du cha­teau de Zala vár. Acta Arch. 1954., A. Sós— S. Bökönyi: Zalavár. Bp. 1963. Arch. Hung. XLI., 160—168. 115. kép. — Abb. 115. Zalavár, temetőkápolna. 63. ZALA VÁR (keszthelyi járás), „Récéskúti" bazilika. M. Jellege: A falutól nyugatra elterülő, egykori Zala-ártér úgynevezett Récéskút szigetén feltárt templom romja. Története: Ismeretlen. — 1946-ban Radnóti Aladár tárta fel. Újabban 1961—62-ben Cs. Sós Agnes végzett itt sok új eredményt hozó ásatást. Leírása: Nagyméretű, téglalap alaprajzú, háromhajós templom, a hajók keleti végein belül egy-egy íves szén­116. kép. — Abb. 116. Zalavár, récéskúti bazilika. téllyel. Főbejárata a nyugati oldalon volt, de mindkét mellékhajót meg lehetett közelíteni egy-egy oldalbejára­ton át. A XII. században átépítették és a XV. században újból átalakították. Ezekből az építésekből származik a nyugati toronypár falainak alsó része és a déli toronyhoz csatlakozó külső toldalék. — A falak az ásatásból elég ala­csonyan kerültek elő, ezért egységesen felmagasították őket, majd az így kialakított, de erősen szétfagyott romot 1960­ban az OMF konzerváltatta. (116. kép.) Irodalom: Genthon, 1959, 439., Entz—Gerő 153—154., Rad­nóti Aladár: Jelentés az 1946 szeptember 20-ig Zalavárott folytatott ásatásokról. Magyar Múzeum, 1947. II. füzet, Dercsényi Dezső: L'église de Pribina á Zalavár. Etudes Sla­ves et Roumaines. 1948., Cs. Sós Agnes: Archäologische Beiträge zur Frage der Gestaltung der Zentrale des Pri­bina-Besitzes. IV. Szláv Régészeti Szeminárium. Bp. 1963. X. 22—25. Kézirat. 64. ZÁNKA (tapolcai járás), református temp­lom. M . Jellege: A falu feletti dombon álló, barokkban átépí­tett román templom. Története: A falu a XII. században az Atyusz nemzet­ül

Next

/
Oldalképek
Tartalom