A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

ták a valószínűleg cikkelyes kolostorboltozatot. Közepén volt és oda is került vissza Vetési püspök alakos, vörösmárvány sírköve. (110—111. kép.) Irodalom: Genthon, 1959, 419., Gutheil—

H. Gyürky— Erdei—Koppány-, A veszprémi Szt. György egyház és konzerválása. Műemlékvédelem. 1960. 3. sz. 136—143. H. Gyürky: Acta Arch. XV. 1963., 341—408. 111. kép. — Abb. 111. Veszprém, Szent György-kápolna II. 59. VESZPRÉM, Szt. Miklós templom romjai. MJ. Jellege: A város déli részében, a múzeummal szemben levő Kálvária-dombon, csekély alapfalak. Története: 1293-ban említik először a város déli részét alkotó Szentmiklós-szeg plébániatemplomát, amely a török időkben pusztult el. 1929-ben tárta fel Rhé Gyula és a kiásott alapfalakat akkor konzerválták. Az ásatás eredményei szerint a templom és a körülötte levő temető XI. századi. Leírása: Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templom volt, nyugati oldalán nagyméretű előcsarnokkal. Később a hajó északi oldalához sekrestyét, a szentély mellé pedig csontházat építettek, végül a szentélyt is átépítették sokszögzáródású, támpilléres, gótikus formára. (112. kép.) Irodalom: Békefi 56., Genthon, 1959, 415., Rómer jkv. IV. 72, 82., Rómer hagy. XVII. cs., Rhé Gyula: Új Árpádkori templommaradványok Veszprémben. A Veszprémvármegyei Múzeum Évi Jelentésének Irodalmi Melléklete. 1929—30. 2. sz., Korompay György: Veszprém. Bp. 1957. 24, 139—140. 60. VILONYA (veszprémi járás), református templom. M. Jellege: A falu közepén, középkori fallal körülvett, barokkban átépített román templom. Története: A középkorban a fehérvári káptalan birtoka volt, csak XV. századi említése közismert. A templomról nem ismerünk okleveles adatot. Leírása: Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templom. Hajójának nyugati vége valószínűleg barokk toldalék a toronnyal együtt. A hajó déli oldalán előcsarnok van, jelenlegi formájában ez is barokk. Bejárata a nyugati torony alatt; a déli előcsarnokban későgótikus kapukeret van. A hajó újabb síkmennyezetes, 1720 és 1728 között készített festett falmennyezete ma a Nemzeti Múzeumban van. Szentélyét dongaboltozat, a déli előcsarnokot pedig fiókos dongaboltozat fedi. Kétemeletes, órapárkányos barokk tornyán hagymasisak emelkedik, (из. kép.) Irodalom: Békefi 86., Csánki Ш. 260. Genthon, 1959, 426., Entz—Gerő 87. 10Э