A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

dalív vonalában délről erős támpillére volt. Az északi tájolású épület bejárata a hajó főhomlokzatán, déli oldalán volt. Szentélyét bordás keresztboltozat fedte, indításának nyomai a keleti végfalról leolvashatók. Ebben a keleti falban keskeny résablak van. (108. kép.) Irodalom: Békefi 150—151., Genthon, 1959, 394., Rómer: Román- és átmenetkorú . . . 56., Radnóti—Gerő 89., Entz— Gerő 86., Semsey 130., Kampis A. id. m. 38. tartó pillérköLegekkel és a felettük induló boltozatok csekély maradványaival. (109. kép.) Irodalom: Genthon, 1959, 421., Rómer: Régi falképek . . . 149., Gerevich 223—225., Jankovich István: A veszprémi Gizella-kápolna. Technika, 1940. 5. sz. 1—6. Csemegi József: A budavári főtemplom. Bp. 1955. 68—69., 155—156., Korompay György: Veszprém. Bp. 1957. 20, 130—138. 57. VESZPRÉM, Gizella kápolna. M. Jellegei A copf püspöki palota és a barokk nagypréposti ház közötti, helyreállított román kápolna. Története: A veszprémi Várhegyen álló középkori királynéi palotához tartozó XIII. századi kétszintes kápolna volt, amelynek felső részét a püspöki palota építésekor lebontották. Az újkorban először 1723—25-ben, majd később 1747 előtt állították helyre. 1772-ben, az új püspöki palota felépítésekor Koller Ignác püspök Fellner Jakabbal állíttatta helyre. Ekkor épült ma látható utcai homlokzata. 1938-ban belsejét a MOB állíttatta helyre. Freskóit Dex Ferenc restaurálta. Leírása: Egyhajós, egyenes szentélyzáródású építmény, szentélye keletéit. Észak felől négyzetes sekrestye csatlakozik a szentélyhez. Jelenlegi bejárata a nyugati oldalon van, szentélyét a püspöki palotából vágott ajtón át is meg lehet közelíteni. A hajót két, a szentélyt egy boltszakaszban bordás keresztboltozat fedi, amelynek bordái és zárókövei részben, az emeleti kápolnából származnak. A sekrestye felett dongaboltozat van. — A hajó és a szentély északi falán majdnem teljes épségben maradt meg a XIII. század második feléből származó, alakos freskódíszités. — Az emeleti kápolnából csak annak északi fala maradt meg, részben a nagypréposti házba beépítve, boltozatot 110. kép. — Abb. 110. Veszprém, Szent György-kápolna I. 109. kép. — Abb. 109. Veszprém, Gizella-kápolna. 58. VESZPRÉM, Szt. György kápolna. M. Jellege: A székesegyház és a volt Nagyszeminárium között kis parkterületen feltárt és védőépületben bemutatott rom. Története: Első említése 1352. A XIV—XV. században többször említik az oklevelek az itt tartott káptalani üléseket, búcsújárásokat. 1467-ben új oltárt alapított benne Vetési Albert veszprémi püspök, majd rendbehozatta és kifestette a kápolnát. 1957—58-ban Hungler József kutatása után H. Gyürky Katalin tárta fel. Az ásatás során kiderült, hogy az oktogonális XIII. század első harmadában épült kápolna alatt korábbi, IX—

X. századi kerek templom volt, amelyet a kutatás a Szt. Imre legenda Szt. György templomával azonosít. A romok fölé az OMF védőépületet emelt és a romokat kisebb kiegészítésekkel konzerváltatta. A védőépületet Erdei Ferenc, a romkiegészítést Koppány Tibor tervezte. A kőszobrászati kiegészítéseket és a Vetési sírkő helyreállítását Szakái Ernő és Birkmayer János szobrászművészek végezték. Leírása: Az első, pontosan keletéit templom kerek hajóból és ehhez csatlakozó patkóívű apszisból állt. Ennek csak alacsony falait és burkolásának pár tégláját tudta az ásatás feltárni. A föléje épített nyolcszögű kápolna tájolása eltér a keleti iránytól, ez a székesegyházzal párhuzamosan épült. Szentélye ennek is íves. Bejárata a nyugati oldalon volt: gazdag keretezésű későgótikus kapukeret. Belsejében a sarkokon álló karcsú oszlopok tartót108