Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig

Gelléri Gábor FRANCIA ÚTLEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGRÓL A HÓDOLTSÁG UTOLSÓ SZAKASZÁTÓL A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCIG Magyarország mint úti cél sokáig balszerencsésnek mondhatta magát az európai utazások történetében. A középkor szórványosabb, tömegesnek semmiképp sem mondható utazásai még éppúgy elérték, mint más európai államokat, de a reneszánsz és azon belül is főleg a 16. század utazási forradalma szinte már nem érinthette. A középkor ars moriendijét sok szempontból felváltó ars apodemica, a 16. századtól fellendülő utazáselmélet első szakkönyvei már nem tekinthették lehetséges és ajánlható úti célnak a háborúktól sújtott országot. Az utazás három meghatározó formája, a szórakozás, a pedagógiai cél és a küldetés közül a 16. századtól egyre szélesebb körben elterjedő első kettő gyakorlatilag hiányzott a magyarországi utazásokból mintegy százötven éven át. Mindezek ellenére nem kellett a török kiűzéséig várni ahhoz, hogy újra valódi értelemben vett „utazók" és ne pusztán küldöttek és katonák érkezzenek Magyarországra. A nyugat-európai nemzetek (és közülük is mindenek előtt a két nagy „utazó nemzet", az angol és a francia) körében az utazási kedv növekedése gyakorlatilag töretlen a 16-18. században, és eme időszak derekára olyan úti célok is lehetségessé és látogatottá váltak, amelyek korábban veszélyesnek vagy lehetetlennek tűntek. Már nemcsak katonai vagy diplomáciai küldöttségek merészkedtek a török által ellenőrzött területekre, de érkeztek felméréseket végző tudósok is.

2 Ekkortól keresik fel gyakrabban a háborús peremvidékeket, így Magyarország dunántúli területeit is - immár tehát nemcsak a külföldiek által jobban elérhető és biztonságosabbnak tekintett Felvidék számít lehetséges úti célnak. Magyarország mint téma időről időre felmerült az európai köztudatban a törökök ellen megsegítendő országként, és ezekhez a fellendülésekhez nagyban kapcsolhatóak nem csupán a katonai, de az egyéb célú utazások is. Példa erre az 1660-as évek magyar-francia diplomáciai tár33