Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Batári Ferenc: Keleti szőnyegek a 16–18. századi Magyarországon

magyarázzák. A levéltári anyagban láttuk azonban, hogy számos példány került hozzánk a mohácsi vészt megelőző időben is. Mindazonáltal az a körülmény, hogy az Oszmán Birodalom, Buda elestével magasan beékelődött Európa közepébe, a beszerzési források is mind közelebb kerültek. Evlia Çelebi 1660-1664 közötti magyarországi látogatásairól írt úti beszámolóiban színes képet ad a török megszállta magyar városok életérők, külön kiemeli például az eszéki és a nagyváradi vásárok széles árukínálatát. A szabad, királyi Magyarországba és az Erdélyi Fejedelemségbe is, számos szőnyeg a megszállott területekről érkezett. A három részre szakadt országot sajátos kapcsolatok fűzték egybe, melyet úgy tűnik a törökök is toleráltak. Érdekes adatokat gyűjthetünk össze a magyar jellegét végig őrző Kecskemét és Nagykörös törökök alatt vezetett városi számadáskönyveiben. Ezekből tudjuk, hogy a városi polgárok, volt földesuruknak, az egyháznak adót fizettek, és a pénzbeli juttatás mellett, szokás szerint egy-egy szőnyeget is küldtek, amit a helybéli vásárokon szereztek be. Hasonlóképpen egy-egy szőnyeget ajándékoztak azoknak is, akiktől valamely segítséget kértek. így például a nagykörös számadáskönyvekben 1630-1682 között 28 perzsiai, 5 török, 45 származási hely megjelölése nélküli, összesen 78 szőnyeg beszerzéséről találunk adatot. A városi tanács a szőnyegeket a „A váras számára árenda mellé" (1676); „Magyar rendre való adózás" (1632) céljából; a „Palatínusnak Pozsonyba" (1637, 1640, 1641, 1661); „Forgács Ádám generálisnak Érsekújvárra" (1645); „az váczi püspök ő nga Vicariussa Istvánfi Bálint kezébe" (1666), vagy többek között „Keglevich urunk ő nagyságának" (1669) vettek szőnyeget. A szőnyeg annyira szerves része volt az adónak, amit, ha nem vittek, vagy ha a földesúr úgy kívánta pénzben nem váltottak meg. így például 1679-ben „Nagyszombatban árendára fizettek Baranyai Péter urunk ő nagyságának nro 108 aranyat és 4 garast, szőnyeg helyett 9 tallért"; vagy 1683 április 2-án „Nagyszombatban Gróf Kéri János váczi püspök urunk ő nagyságának küldöttük meg az árendát... A skarlát szőnyeg helyett adtunk 3 aranyat 11". A szőnyegekkel kapcsolatos bejegyzések között olykor a kereskedők nevét és a beszerzés helyét is feltüntették, amelyek nyomán kis túlzással már „kereskedelmi központok"-ra is következtethetünk: így a legtöbb darabot török és zsidó kereskedőknél szerezték be Budán, Szegeden és Pest városában. Néhány szőnyeg diplomáciai ajándék és váltságdíj formájában érkezett Magyarországra. Szapolyai János 1538. évi számadáskönyvében II. Szulejmán szultántól érkezett ajándék szőnyegekről találunk említést.

8 55